Hetikiadás, 1930. január-december

1930-05-20 / 20 [1516]

Szőlőgazdaságunk, erdekeben ^ , . ~ 7^^7 —• — ORSZÁGOS LEVFXTÁK Irta: Jfeer janos Kszekció ttücir. földmivelesügyi miniszter. A szőlőgazdaságnak,mint a mezőgazdasági termelés egyik legrégibb ágazatának helyzetét a kormány a legélénkebb figyelemmel kíséri. A . 384.000 katasztrális hcld beültetett szőlőterület évi hozadéka, normális viszonyok között 4 ós fél millió hektoliter. Ennek értéke a legreálisabb számitás szerint, megközelíti a kétszáz millió pengőt. Ha most ezzel szembe helyezzük az elmúlt évi 2,, 7 milliö katasztrális hold bevetett, / búzaterületet,amelyen 20 millió métermázsa buza termett ós,amelynek órté^ - 22 pengő mótermázsánkónti számitási alapon, - 440 millió pengő,akkcr kitűnik az,hogy a kilensszerte kisebb szőlőterületen fél,olyan erteket produkáltunk,mint,a kilencszorte,nagyobb búzaterületen. És körülbelül 600.000 ombor talál olholyozést és megélhetést a szőlőtermelésből Szocial politikai szempontból,tehát,látható,hogy milyen nagy fontossággal bir onnok a tormolesi ágazatnak épségben való tartása* Az alól a dokonjunktura alól ,amolyben,sajnos, az egész gazdasági élet most szenved.tormeszotos,hogy a szőlőgazdaság som vonhatta ki magát. Tetézték ezt a súlyos holyzotot az utóbbi evőkben volt fagykárok,valamint azok a nagy poronoszpóra-károk,amolyok a szőlőgazdaságot érték ós majdnen jóvátohetotlon bajokat okoztak a bortermelőknek. Mi után,. a ,hnrf ogya.a z-frás i adó, kétségtől önül,drágítja a, bor árát, a s zőlősgazcták nehéz ,holyzote* re való tekintettől a kormány behatóan foglalkozik ennek a kérdésnek ren­dezésével,ugy azokban,hogy oz a községek es párosok háztartását fel ne btritsa,.tokintottol arra-Tnogy a borfogyasztási adót. a kormány a köz­sógoknok ós városoknak,engedte át, A kormány azonban soha sgm ígérte azt,hogy a,borfogyasztási adót ol,fogja törölni. Az ig)éret,az volt,hogy a községek háztartásáról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat bonyujt ás a, alkalmával akarja a kormány a borfogyasztási adó kérdését rendem ni. A kormány ezt az igórttót ma is állja. A községek háztartásáról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat már e ] is készült „a belügyminisz­tériumban van tárgyalás alati és remélhető,hogy l egrövidebb idő alat t a képviselőház elé terjeszthetjük. Hogy eddig mit cselekedtünk a szőlőgazdas ág, megment és ére, azt itt,, néhány vonással próbálom vázolni* A 8600 Katasztmlis hold tokaji szőlő- vid4k támiogatásara, például 2.2 millió pengőt bocsátottam rondolkozésro, ebből az összegből holdanként 4-600 , ott pcdig_,ahol teljes rekonstrukció ról,van szó, 1.000 pengő tízéves ^ kamatmentes, koetcsönt bocsátottam rendé kozésro,ugy,hogy az első ,fizetési kötolozettsug csak a kölcsön igónybovét' létől szárnitottT ötödik évben kezdődik. Ezen kívül műtrágyát és szénkéneg' boGsátottam a tormelók robdelkozésére;a,tarcali vincellériskolánál ter-„ mcit szőlővesszőt pedig 50 % kedvezménnyel adom a tokajhegyaljai szőlő birtokosoknak.Eddig igy több,mint ogy millió szőlővoszőt osztottam ki. Hivatkozhatom továbbá azokra az intézkedésekre, amelyeket,általában a kedvezményes rózgálic ,V-ilamint a kötött talajon gazdálkodó szőlősgazdái! között a kedvezményes szénkéneg kiosztása teróh tettem. De hivatkozom arra a borpropagandára is,amelyet,kifej tettem; a pih f/ szövetkezetek felállítására ós mindazokra az intézkedésekre,amelyok a bor" kitoitol megkönnyítését vonták maguk után, 1925-ben 25.364 mm bort oxpor- ­táltunk 1.745,000 pengő értékben, 1926-ban 42.768 mm. bort 2.900.000 pontf? 1927-ben 61.536 mmt 4,923.000 pengő, 1928-ban 121.998 mm bort 9,929.000 ' pengő, 1929-bon 312.658 mmt 17,,408.000 pengő értékben.Borkivitelünk szépen fejlődik ós a rendelkezésre álló adatok szerint,ennek az évnek három olso hónapjában 65.000 mm bort vittünk ki. Látnivaló tehát,hogy azok az intézkedések,amely eket eziránybantett< ha nom,is teljes mértékben,ha,nem is ugy, mint ahogy szeretnénk,de minden nehézség dacára, hatásukat elérték. Tárgyalás alatt van a f agy károsult, szőlősgazdáik f elsegátósének kér­dése. Tormcszetosyhog^ ezeket az intézkedéseket mindig "z^ország pénzügyi viszonyainak mérlegelésével lehet foganatba tenni. Do romélem,hogy in­tézkedéseink olyanok lesznek,hogy a célnak megfelelve,minden irányban tel­jes megnyugvást keltenek. A~tt^

Next

/
Oldalképek
Tartalom