Hetikiadás, 1930. január-december
1930-04-15 / 15 [1516]
Folytatódik az olcsóbbodás a világ nyersanyag piacain. Körülbelül öt éve már, hogy állandóan esik a. nyersanyagok ára a különböző piacokon. Ez a folytonos olcsóbbodás,amely végül is oda vezetett, hogy a nyers anyagok, ár a a termelési költségek nivója,ala esett,nagy válsággal fenyegeti a világgazdaságot, A,nyersanyagok olcsóbbodása azokról a piacokról indult ki,ahol nem volt elég pénz a kivitel finanszírozására: ,ez volt a helyzet Ausztráliában,Délamerikában és Középeurópában.Az exportáló országoknak nem volt elég pénzük a kivitel megszervezésére ós igy a készletek feltorlódtak,a kereskedelmi forgalom rendes menetében fennakadások állottak elő ós az arak esni kezdtek. Úgyszólván csak a hus ós a halárak tartják a nivét, illetve emelkedtek is. A gabonanemüek árzuhanása köztudomású.pedig az Egyesült Államok és,Kanada erélyes rendszabályokat foganatosítottak,^ árcsökkenés megakadályozására, k fémpiacon is ujabb áreséstől tartanak,bár ezfdő szerint az árnivó kissé emelkedett,különösen,rézben. Az ezüst arzuiaanása sok helyen zavarokat idézett-elő és nagy hanyatlás mutatkozott a textil-,bőr- ás gumiárakban is,,Sz is hozzájárulta, nowyorki tőzsdekrach előidézéséhez. A közgazdászok ogyolőro nom látják a módját,,hogyan lehetne ebből a fenyegető válságbél kiszabadulni. Vannak,akik azt ajánlják,hogy a nyerstermelést mostorséf osaa -mog kell szorítani,mások pedig,folog az amerikaiak azt hirdetik,hogy a ogyasztast koll emelni. Felmerült az a terv is,hogy mogegyozést létesítőnek az drnpai ipari oxportállamok és az Egyosült Államok kozott azokra a torületokro,,amelyek ezektől az államoktól iparcikkeket importálnak., Igy az európai Bzüksóglot ollátására az európai ipar,Kanada f Délamerika és ^oletázsia olíátcisára az Egyosült Államok ipara kapna kizárólagos importjogot, na ez valóra válna,az fpari nyorsanyagok fölhasználása tötobé-kcvésbbé biztosítva volna, A mogoldás akadálya az,hogy a keroskodolmi forgalmat jelentékeny részben át kollono szervezni ,hiszon,az Egyosült, Államok exportjának több,mint a fele jelenleg az európai országok Jolé irányul,az uj terv szerint pedig Amorika Ki lenne kapcsolva ebből a forgalomból. A válság tehát itt van,a megoldás azonban késik. Az arany ós az aranypénz eloszlása a világpiacon. kq emberiség jelenleg 35 millió kg. arany felett rendelkezik. Ennek a mennyiségnek az erteké kötulbelül 150 milliárd pengő. A gazdasági szakértők a világ aranypónzkészletét.1928.végén 80 milliárdra becsülték. Ennyi aranypénz cirkulált ugyanis a forgalomban. A meglévő aranymenny is égnek tehát a nagyobbik fele yagy aranyrudakban,vagy ékszerekben fekszik,vagy pedig,ha fel is van dolgozva pénzzé,nem cirkulál a forgalomban,hanem mint biEtos értéket őrzik ^odahaza a szokróny ékben. Tizenöt év óta, mind kevésbbé használják az aranypénzt fényi oges fizotési eszközül, frdekes megemlíteni,hogy Németországban a háború előtt több,mint 4 milliárd márka/a forgalómban íéyő aranypénz értéke. Nemcsak az aranypénz,de általában az aranykészletek nagyon megcsappantak Európában a háború óta. Az európai antant-államok azonban és az Amerikai Egyosült Államok megkétszerezték aranykészleteiket. Legnagyobb volt a* vesztesége,Oroszországnak,amelynek a forradalmi zavarok után csak néhány százmillió "értékűaranykészlete,maradt. Aranyban leggazdagabb vidéke a világnak Dolafrika, A • délafrikai bányákat nagyrészt csak az ujabb időkben használják ki napyobb mértékben. A XVIII. században még^razilia fedezte a világ orányszükségloténck körülbolül a felét, £_voIt . A rozskonyór f ogyaVz tisánn,k a népszerűsítése. Kiskunhalas képviselőtestülete átiratot intézett az, ország,vala-; mennyi ,városkához,amelyben a rozs jobb értékesitésének előmozdítása-: • céljából indítványózza,hogy az,ország sütői a félbarna és barna kenyér fokozottabb készítésűvel szoktassák rá a nagyközönséget a rozskenyér fogyasztására,a vendéglősök podig rozskenyeret szolgáljanak fel vendégeiknek.
