Hetikiadás, 1930. január-december

1930-04-08 / 14 [1516]

Az iparossá* w&ölffli harca. 0Rsz ^s LEVÉLTAR - JvZm~:: i K szekció Irta: Frühwirth Mátyás országgy. képviselő, az Országos Ipartanács tagja Évtizedeken át mostoha gyermeke volt az iparosság & dasági életnek. Mikor jó viszonyok voltak, akkor az iparosság harmadrendű szerepet vitt. Nem törődtek vele, lenézték,érdekeit pedig jói ormán semmibe se vették. A háborúul ott a Szterónyi. -féle korszak hozott ebben a tekintetben enyhülést. Szterónyi báró nagyszabású iparpolitikának az alap­jait rakta le. Munkájáról és elért eredményeiből ma már a legszigorúbb kriti­kusok is csak elismeréssel beszélhetnek. A kisipar fejlődése legfőbb gondja volt az akkori idők ipari tevékenységének, '.gaz, hogy a nagyipar többet ós tovább kapta az állam ogész gazdasági ós hatosági támogatását. A mezőgazdaság mozdulatlan tóhoz hasonlított. A mezőgazdaság erőforrásaiból inauguráltak akkor tervszerű ós pompás iparospolitikát. Hl ,ik tormészetoson j olontkeztok ,de őzökkel szemben többot,nagyobbat jelontottok 2 orodmónyok ós igy kár,hogy a nagyszabású kezdeményezésűk abbamaradtak. Hol volnánk már, ha a-belső tormelós céltudatos munkáját folytatni lőhetett volna. Kétségtelen, hogy ebben az osetbon a mai világgaz­dasági válság sokkal kisobb mértékben éreztetné hatását. Sem mozőgazdasagunk, sem iparunk nem szenvedne ilyen sokat. Uj helyzet előtt állunk. Ott nem folytathatjuk,ahol ol­haaytuk az iparfejlesztést. Uj alapokra, uj elvekre kell fektetnünk az iparo­sodást. Hiszen, amig évenként 350-400 millió pengő értékű olyan ipari cikkot hozunk be az országba,amelyet itthon olcsóbban ós ugyanolyan jól, néha talán még j»bban megcsinálhatnánk, addig mindig mog van az elsőrendű nemzeti szük­ségessége az iparfejlesztésnek. Védekezés az import ollón, - ez a legfőbb szabály, do az oxporttormclés a ; második állomás az iparfojlosztós rögös országútján, Szte­rónyi báró beszédében azt mondotta, hogy valamikor a mezőgazdaság' sogitotto meg az ipart, most az ipar sogitso mog a mezőgazdaságot, 2rtvo alatta azt, hogy amig azelőtt a mezőgazdaság szívta fel az ipar termékeit, most az ipar igyekezzek földolgozni a mozőgazdaság tormelvényoí t s ozáltal juttassa hozzá azok értókesitósóhoz,hogy igy aztán a körforgás révén a mezőgazdaságnak is média legyen mint fogyasztónak fellépni az iparral szemben. Fontos elv, DG az is fontos, hogy, minél előbb és monnél több gyakorlati ertek váljék a magái la­pított elv nyomán. Az iparosról többet boszélnok mostanában és többen tekin­tenek, folójjo. T-lán azórt,,mefct valóban igen nagy bajban vannak a kisegzisz­tenciák, közel az olmorüléshoz. Az iparosság képviseloi több őrhelyet fog­lalnak el ? mint annakoló'ttű s igy több jóbaratot sikerült szorozni az iparos­ságnak. Mi törvényhozók tudjuk,monnyiro elhanyagolták az iparos közélotot és tisztában vannak ezzel a kormányhatalom lépviscló'i is. Az iparos önvédelmi harca most nem az érdekképviseleti kérdés körül jegocosodik ki, h: nem a szorosan vett anyagi kérdések körül. A puszta létet , élotét kell most monteni az iparosság­nak. A megélhetés, a munka.a kenyér a logfontosabb kórdós most ezekbon a súlyos időkben. Sajnos, itt már nem is arról a jogos ombori • kívánságról van szó,hogy nagyobb és jobb kenyeret,könnyebb élotot,magasabb életszínvonalat órion el a kisiparosság. Nem is orról van szó ? hanom a szűkös mindennapi falat biztosításáról, arról,hogy no kelljen visszaadni az iparengedélyt, no kolljon becsukni a műhelyt és no kelljen az önálló iparosnak visszasülyodni /munkassorsba, ahol szintén csak a munkanélküliok, a kétsógboosott ogziszton­ciák számát szaporítaná. Az iparosság önvédelmi harca tohát most kenyérharc* a puszta életért való küzdelem. Bizunk abban,hogy az ország gazdasági omelkodésóből az iparosságnak,is sikorül legalább annyi gazdasági előnyt ós uj orőt Bzerezni< mint amennyit más társadalmi osztály megszerez. A kormányzat is, toljon tuda­tában van annak,hogy a cselekvésre elérkezett a tizenkettedik,óra s a tespe­dő,pusztuló gazdasági élotot a nagyarányú beruházások inj ekei óival, a munká­nak minden toron való lehetővé tetőiével uj életre keltse. A beruházási munkák egyik-másik területon már megindultak.a többi területen rövidesen megindulnak s remélnünk kell,hogy a gazdasági élet vérkeringésébe jutó súlyos milliók enyhülést hoznak ós a mélypontról felfolé lendítik az egész magángazdaságot. /Folyt.köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom