Hetikiadás, 1930. január-december
1930-04-01 / 13 [1516]
1950.iprilis 1. /Talarókosság ós racionalizálás folyt*/ -A függotlon magyar közvélomónynok koXl it jó szóval,szükség osston pedig mrálolőon alkalmazott onyho kényszőrről ránovolni a közgazdasági szempontból is olyan fontos tőkegyűjtésre a magyarságot. Mindéihez még csak a következőket r kivánom hozzáfuzni: Akár jól, akar rosszul megy sorsunk, a takarókosság szükséges nemzeti erény. Egymagában azónban.sajnos,nom olég. Szükség van a világgazdasági helyzot mogv irtózására,amolynofc mi osak egyik társáldcaata vagyunk a többi nemzetek sorában* Igaz ugyan,hogy jobban sújt Donnünkot különös olcsottségünkbon oz a krizis,mégis bizonyos, hogy sorsunk lónyegos változását addig,emig a világgazdasági holyzot ismét normális modorbo nem jut,nom romolhatjuk._ - Ez, amit mondok, nem rozigmaoiós politika,csak tiltakozás az ellon.hogy fololőssegro vonjanak bonnünkot olyan körülmények miatt,amelyek rajtunk kivul.állanak ós amolyokot,nálunk erősobo hatótényozők idóznok oló. íMincs okunk arra,hogy kevesebb reménnyel nezzünk a.jövő elé,mint más nemzetek, mert, amennyivel súlyosabb . a helyzetünk,ugyanannyival,á.l n még többől is edzettek vagyunk a sors csapásaival szemben, amely ok re bennünket ezeréves ezenvodés tanított mog. k toQsKQciQlümp.o.l-itikai holyasrt. A nómotek logutóbb keroskodelmi szorződóst kötöttek a longyolokkel^s ezzel megszűnt a nómet-longyol vámháboru tovább ^fony ege tő veszélye. Németország tehát már nom állhatja utján a magyar állatbovi tolnofc,arra való hivatkozással,hogy nem adhat más államoknak kedvezményt,míg Lengyelországgal szorződóso nincs,m^rt így Lengyelország a maga részérő kihasználni a másoknak adott kedvezményeket.'Most a,nómotek 200.000 drb. sertés bevitelére adtak engedélyt a lengyoloknok, nem zárkózhatnak el tovább tehát a magyar.állatbovitol olől som.^Igy rémélhctőjhcgy a már sokszor megindított kereskedelempolitikai tárgyalásokat végre Németországgal dűlőre juttathatjuk. Másrészről annyiban jelent előnyt a számunkra az uj helyzet,hogy ^ongyolországnak nincs oka fontartani továbbra beviteli tilalmakat és a beviteli kontingenseket. Valószínű,hogy Lengyelország is csatlakozni fog a beviteli és kiviteli tilalmak megszüntetéséről szóló nemzetközi ogyezményhoz es ezáltal a magyar áru utja is könnyobb lesz Lengyelország felé. Egyébként azonban a nemzetközi helyzot nem,kedvező kereskedelempolitikai ,toron. Mint ismoretos Genfbon Európa államai vámfogyver szünet re rtakZ kijolontvén,hcgy a tavalyi év végén életben volt vámokat bizonyos meghatározott ideig nem emelik tovább. Ez,ha nem is javulást,de biztonságit ós nyugalmat hozott válna egy időre a vámkórdésbe. A megegyezés azonban nem jött létre,mivel 3gyes államok csak olyan feltételekkel letteK volna hajlandó hozzájárulni a megállapodáshoz,amely annak t értékétt lerontotta volna. Ausztria és Gsehtrszág még ennél is tovább mentek ós kijelentették,hogy,a vámfegyverszünethez nem járulhatnak hozzá,mert ifegyarorsz^ "gal uj vámszerzodést akarnak kötni. Csehországé \L kötött szerződésünk hat hónapra felmondható ós ezt akarják a csehek kihasználni y j,szerződós kibrószákolakára • Az uj szerződósben már a magasabb agrár védővámok volnának felvéve. Csehország szándéka tulajdonkén arra irányul,hogy iparcikkeinek nagyobb exportot biztosítson liagyarország felé ós ezért használja fenyegetésnek a vámemeléseket, a magyar mezőgazdasági arukkal szemben. t Hasonló a helyzet Ausztriával is, az osztrákok szinten meg akarják kezdeni a tá r gyalásekat az osztrák-magyar kereskedelmi szerződés megváltoztatására és főleg a magyar lisztbovitel ellen akarnak védekezni. Nehéz tárgyalások előtt állunk tehát és , .. megfeszített erővel kell küzdeni,hogy a magyar erdekekot megvédelmezzük. Zlepni " ' (Ot
