Hetikiadás, 1929. január-december

1929-02-26 / 8 [1515]

a trucopo iituta. ; A kisantant gazdasági konferenciáját előkészitő érzekeziet gyáBZOS eredménytelenséggéL befejeződött.. Ez a bukaresti fiaskó a maga eredménytelenségén kivül jellemző az egész kisantant politikájának végső ellanyhullására is és a kisantant lassú kimúlásának előjeleit mutatja. A konferencia összehívója az uj szerb diktatúra volt és annak kell 'most lenyelnie első kllpolitikai kezdeményezése sikertelenségének keserű labdacsát. Ez az uj szerb rendszer,mely most a diktatúra pózában tetszeleg önmagának ahelyett,hogy a legsürgetőbb belső-- és külső problémáinak megoldására törekednék és keresné az utat,lefokozott igényekkel a józan reálpolitika alapján a délvidéki és a horvát kérdés megoldására,e helyett nagyszabású terveket kovácsol a kisantant államok gazdasági egységének szorosabbra fűzéséről. Ez pedig nem kell sem Romániának sem Csehországnak. .Abban ugyanis minden kisantantkonferencia egyetért,hogy a békerevizióra irányuló törekvések ellen egységesen tiltakoznak,de ha tartalmasabb,mélyebb gazdasága egységességen alapuló kötelezettségek elvállalásáról van szó,akkor ahányan vannak,annyifelé húznak és ez természetes is. Romániának gazdasági téren nincs szüksége Szerbiára,mert sem aránylag gyenge ipara, sem" kereskedelme , áem mezőgazdaságH) számára Szerbia nem kedvező piac. Csehországban pedig épen most dul a legjavában a védővámos és szabadkereskedelmi pártok harca és senki sem tudja melyik párt kerekedhet felül holnap.A Felvidék gyáriparát már tönkretették,népességét koldusbotra juttatták,most még a földművelő őslakosság is elpusztulna,ha megnyitnák határaikat a román és szerb gabona Előtt. Ennek a vitának kellős közepén érkezett meg az uj szerb diktatúra meghivása,hogy náró1-holnapra foglaljanak állást • a kisantant gazdasági egységének szorosabbra fűzése ügyében. Ennél kellemetlenebb időben és ennél kellemetlenebb ügyben aligha érkezett még meghivó és igy nem lehet csodálkozni azon,hogy az uj szerb diktátor első külpolitikai bemutatkozása fényes baklövésnek bizonyult. Kern marad más hátra,minthogy a szerb diktátor most más irányba forditsa fi* relmét és a szerbek régi ellenlábasával a gyöngédnek ismert és különben is J-efegyverzett bolgárokkal kezdjen tárgyalásokat a határincidensek ügyében és itt majd remélhetőleg sikerül olcsó babérokra szert tennie. A kisantantpolitikét ágiban bizonyára legtalálóbban jellemei Szüllő Gézának,a prágai szenátus magyfer tagjának egyik legutóbbi beszéde. Szüllő G-éza^most tiszteletreméltó elkeseredéssel vivja már évek óta harcát a prágai hatalmasok ellen és nem egyszer mondott már olyan szavakat, amikre minden magyar felfigyelt és beszédében most is fejéntalálta a szeget; " A csehek vezetői - mondotta - nem felejthetik el azt,hogy ebben a cseh köztársaságban van hatmillió cseh és hétmillió más nemzetiségű, tehát a csehek nem jogosítottak arra,hogy ezt a többséget majorizálják,s nem felejthetik el azt,hogy ezen a világon van hatmillió cseh és van tizenegymillió magyar és ezt sem lehet majorizálni,mert kétdzer kettő az négy és a számok kérlelhetetlenek. Velünk,magyarokkal szemben a cseh állam kormányzata sajátszerű taktikát követ. Minthogy ha mi itt sem volnánk,mintha mi senkik se volnánk.Mintha a cseh állam ránk nem volna kíváncsi,hogy nekünk mix az akaratunk, mi a törekvésünk és mik a vágyaink,mintha mi quantité negligeable lennénk s mintha elegendő volna nekik az,hogy mivel nem látnak bennünket,tehát nem vagyunk. - Ez a strucc politikájal A struccról pedig elmondják azt,hogy nagyon fényes tollazata van,hogy a strucc rettentő nagyétvágyú állat,jól tud futni,de azt még sohasem mondotta senki,hogy a strucc volna az intelligenciának a megtestesítője.Az ilyen politikáról sem fogják soha azt mondani,hogy az intelligenciának a megtestesítője." A hasonlat mindenesetre találó. Fényes tollazatú,rettentő nagy étvágyú,nagyon jól tud futni.Ezek a sajátságok csak a csehekre Jehetnek jellemzők.De a struccpolitika már nem szorítkozik a cseh köztársaság határai közé,az egy kissé mintha kiterjedne az egész kisantant politikájára is.Nem akarják megérteni,nem akarják meglátni,hogy a Duna medencéje csodálatos földrajzi és gazdasági egység,melynek évezredes történeti szerepe és egymásrautaltsága van és amii semmiféle elhamarkodott határrendezés nem változtathat. /Folyt.köv./ v/jT