Hetikiadás, 1929. január-december

1929-01-08 / 1 [1515]

Továbbra is lanyha a terménypiac. Q • Leszállították a liszt árát. Csekélyebb áringadozástól eltekintve a byjiape-át'i terménytőzsde iirányzata továbbra is Hanyhaságra hajlik. Nemcsak"belföldi körülmények játszanak közre abban,hogy a piaci helyzet igy alakul, az amerikai tőzsdék jegyzései szintén lanyhaságról számolnak be. Tavaly újévkor körülbelül 30.30 pengő volt annak a juzának az ára,amely ma 24 pengőbe kerül, a rozs pedig, amely tavaly ilyenkor 29.29 pengőt jegyzett,ma 22 pengő körül áll. Az értékesítési viszonyok tehát az idén sokkal kedvezőtlenebbek,mint egy évvel ezelőtt. Mivel a készletek gabonamagvakban úgyszólván mindenütt nagyobbak,mint tavaly, nem lehet arra számitani,hogy az irányzat hamarosan megváltozzék. Legutóbb a 77-es tiszavidéki búzát 23.50 pengővel jegyezték mázsánként a Budapestig való fuvardijat is be leszarni tva. Dunántúli búzának 23 pengő volt az ára* A rozs 21,50 pengőig esett vissza. De ez olyan napon volt,amikor a tengerentúli piacokról jóval alacsonyabb jegyzések érkeztek,továbbá a határidős piacon is kényszereiadások folytak, a kenyérmagvak ára tehát meredeken esett visszafelé. Remélik,hogy az árfolyamok mem maradnak meg ezen a mélypontod o^g,akkor sem, ha az irányzat egyénként számottevően nem javulna. A takarmányárpát minőség szerint 24*50-től 25.50 pengő között jegyzik, a sörárpának 26^27.50 pengő * között van az ára. Köles 25,50-26 pengő között adható el, a zab, minőség szerint 23.-50-24.50 pengőt ár. A. tiszántúli tengerinek az ára 26.50 p|ngő, egyéb származású tengeri 25.50 pengőméi kezdődik, A korpa 18.25-18.50 pengőt ér mázsánként Budapestre átszámitva, A lisztpiacon sem kedvező a helyzet, a malmok sokkal nagyobb készlet felett rendéikeznek,mint egyéb években,a kiviteli üzlet pedig meglehetősen pank. A fővárosi nagymalmok ezért a legutóbb 70 fillérrel szállitották le az árakat. Meg kell jegyezni,hogy a kötések már előbb is majdnem ilyen alacsony árfolyamon jöttek létre,most tulajdonképen csak ezt az alacsonyabb árnivót ismerték el a hivatalos árleszállítással. A kényémagvak és a lisztárak olcsóbbodása ellenéra a pékek még nem szállitották le a sütemények árát,a városok közönsége hangoztatja, hogy az árcsökkenésnek itt is,minél előbb be kell következnie. A talaj kezelése a tél folyamán. Ott,ahol az Őszi ásásba kertekben valami ok miatt a gazda nem tudta elvégezni,télen bepótolhatja ezt a mulasztást, Nem jó a müveit területet tavaszig munkálatlanul hagyni.Az ásás alkklmával a talajt megforgatjuk, a gyomot kiirtjuk.így azután a téli nedvesség a talajba szivárog és ott elraktározódik.Ha jön a fagy,akkor olmálasztja a rögöket és a tápanyagokat is olyan állapotba hozza,hogy azokat a növény tavasszal fel tudja szivni. Ha beállt már a fagy,akkor csákánnyal kell feltörni a talajt az ásás pótlására. A hatása ennek épen olyan kedvező,mint az ásásnak,csak valamivel lassabban megy,de a fáradtságot igy is megéri. A hantokat ilyenkor szintén meg kell fordítani és egymás mellé rakni.Tavaszra a hantok elporlanak és a föld egyenletes lesz és készen áll az ültetéshez,vagy a vetéshez. Tavaszra azért nem jó az ásást hagyni,mert akkor a forgatás a talajt száritja. Ugyanis.ha a tavaszra kiszáradt felső talajt leforditjuk, és a nyirkosabb altalajt felszinre hozzuk,akkor a szelek azt is kiszárítják. Ilyenkor rögök képződnek,amelyet külön el kell boronálni,vagy gereblyézni.Ha mégis tavaszra marad az ásás,akkor sekélyebben kell ásni és az elboronálást vagy gereblyézést olyan időben kell elvégezni.amikor a hantok még nem száradtak ki túlságosan.Ha a talaj nedves,akkor nyomban boronálni nem lehet. Jelenleg az ország legnagyobb részét vastag hótakaró boritja, amely sok helyen eléri az ötven centimétert is. A sok hó hűti a levegőt és ezért a közeli olvadás beállását nem tartják valószínűnek.A vetések át telelésére kedvező kilátást nyújt a vastag hótakaró.