Hetikiadás, 1929. január-december

1929-02-26 / 8 [1515]

Irta: Szabóky Jenő országgy.képviselő. Az újságok árvizveszedelemről irnak. A híradások szerint Bécs népe megrémülve szemléli a jégtorlaszokat.Pozsonynál állítólag utászok robbantják az összetorlódott jéghegyeket,a Vaskapunal-a szerbek jelentésében -teljesen elrekesztette a Duna medrét a jég,a napilapok külön hasábokat szentelnek a veszedelemnek. Az országban sok ezer ember aggódva néz a jövőbe az ólombetűk nyomán: áryiz lesz. Indokolt-e vájjon az aggodalom? Van-e alapja már most a vészhiroknek? Nézzünk szembe a kérdésnek. Kétségtelen,hogy az ország népe a megcsonkitottSágunkban fokozottabban reagál minden oly eseményre,-mely kedvezőtlen gazdasági helyzetét még súlyosabbá teheti.Ma sokkal érzékenyebben érint bennünket fioglalkozásra való tekintet nélkül a heteken át tartó szárazság,alkalmatlan időben a tulbő csapadék,a pusztító viharok,növényi és állati betegségek és egyéb elemi csapáok,mint a boldog békeévekben. Agrárország vagyunk,a földből élünk valamennyien. Egészen természetes tehát,hogy különösen a Duna és Tiszamenti nép élénken felfigyel a vészharang kongására még akkor is,ha az nagyon messziről hallatszik, akkor is,ha az nem egyéb aggodalmaskodó lelkek vaklármájánál,. Letagadhatatlan tény,hogy ugy a Dunát,mint a Tiszát,valamint kisebb folyó inka t^'c sonkaország területén sok száz kilóméterhosszban jégpáncél borítja. A két hónap óta tartó csaknem állandó és szokatlan hideg következtében nagyobb folyóink is befagytak,de nem fenékig,mert hisz a jégpáncél alatt meg van a viz rendes folyása. Az ország területén nagy hótömegek feküsznek, mely a Dunántúl egyes helyein 60-70 cm.vastagságot is eléri. Mi lesz,ha hirtelen olvadással vizzé válik a rengeteg hó,ha a napsugarak ereje nem lesz képes a jégpámcélt áttörni? Meg kell állapitanunk,hogy az Alföldön,a sik és dombos vidéken levő hőmennyiség olvadás idején is kevés hatással van nagyobb folyóinkra. Ez a hótömcg megduzzaszthatja kisebb folyóinkat,belvizi csatornáinkat,rövid időre vizzel borítja vfcl ;

f-irvkct a nélkül azonban,hogy jelentős kárt okozna. A keletkező vízmennyiséget ugyanis kifejlett csatornahálózatunk két_három hét alatt nyugodtan fogja elvezetni a nagyobb mddrekbe. A hegyvidéken lévő hótakaró ugyancsak veszélytelen a kora tavaszi olvadások idején. A Duna és Tisza vízgyűjtőterületein,Ausztria hegyvidékén s a Kárpátokban csak május havában olvad el a hó,ömlik alá az ár a völgyekbe és duzzasztja meg a két nagy folyam vizét,melyet zöld árnak nevezünk. Eme zöld ár tehát éleseh megkülönböztetendő a téli vagy jeges árviztől. Rendszeres vizijelentéseket tételezve fel,a zöldárra,vagy a nyári árvízre - ha a hóolvadást a hegyekben nagy esőzések követik - előre el lehet készülni. A hegyvidéken levő hó tömeg vastagságából megközelítő pontossággal lehet megállapítani a «jkövetkezendő árviz magasságát s idejében meg lehet tenni a szükséges óvintézkedéseket. Ezzel szemben a téli vagy jeges árviz esélyei kiszámíthatatlanok. Ha z időjárás szerencsés,ha a télből a tavaszra való átmenet lassú folyamatot képez,ha a nappali langyos fuvallatot hűvös éjszakák váltják fel,ugy az olvadás is lassú s ez esetben árvizveszedolemről tartani nem kell. Ha ellenben az időjárás hirtelen megenyhül s a vízmennyiség lezudulását az éjszakai fagyok nem hátráltatják,ugy hatalmas víztömegek rövid idő alatt érkeznek le a folyók medrébe,ott csak később olvadó jégtömbökbe,jégtorlaszokba ütköznek s a folyók vizét rövid idő alatt esetleg méterekkel felduzzasztják. Miként szabadulnak meg a folyók a jégpáncéltól? akként,hogy a folyók déli szakaszán - a torkolat közelében rendszerint gyorsabban következvén el az enyhülés - a jégpáncél meglazul. Darabokban szakadoznak el a jégtáblák s a folyó az alsó szak szon i'smét zajlani kezd. Ha az idő a felső folyásnál is enyhül,ugy a jég északi pereme is meglazul,a jégtáblák alábuknak, melyeket a viz magával visz,mig akadályokra,zátonyra vagy jégtorlaszokra nem találnak. Ilyen helyeken ujabb jégtorlódást idéznek elő. S mivel a meder egy részét eme torlaszok elzárják, a viztömeg_nem folyhatván teljes szelvénnyel megduzzad,felemeli a jégtömeget oly magasra.hogy alatta az összegyülemlett viz elfolyhasson,A folyó ilyenkor kilép medréből,a viz elárasztja a hullámteret ajcultivált területeket csak a védtöltések védelmezik meg az árviz kártételeitol. /Folyt.köv./