Hetikiadás, 1929. január-december

1929-02-19 / 7 [1515]

"Kik a magyarok? Mi a magyar nép?- Egy nép,amely szomszédaitól fajilag és jellemileg merőben különbözik,dc ennek ellenére ezer év óta annyi csapás és megpróbáltatás után az őt körülvevő szláv és germán gyűrűben nemzeti önállóságát és fajiságát megtudta őrizni.Oly nép,mely most is,a vesztett háború és a rákövetkező belső zavarok és kétharmad területének elvesztése ellenére a környező győztes államokat ugy a kultúra,mint a konszolidáció tekintetében messze felülmúlja. Oly nép,melynek figyelmet kell szentelni,s amely felett napirendre térni nem lehet. A trianoni csonkitást nem fogadják el és nem fogják elfogadni soha.Nem fogadják el soha, - mert nem is fogadhatják el." Az,aki ezeket a sorokat irta és Dijonban felolvasta,Claude Farrére,a legnagyobb^élő francia irók egyike,akinek világfelfogása és életszemlélete a mai polgári társadalommal meglehetősen éles ellentétben áll és aki mégis meg tudott érteni bennünket és elismerő szavakat tudott találni velünk szemben.Annál fontosabb ez a megértés és ez az elismerés,mert angol irctársa,a szintén szocialista Bernard Shaw nemrégiben azt találta mondani,hogy inkább lenne magyar kisebbség a csehek uralma alatt ,mintsem cseh nemzetiségű magyar uralom alatt.A külöBös ebben csak az,hogy az angol iró valószínűleg sohasem járt nálunk,mig ezzel szemben a francia iró egészen bizonyosan itt volt és személyes tapasztalatai és tanulmányai alapján nyilatkozik rólunk. Mindig biztunk abban,hogy majd egyszer akadni fog még olyan iró, aki igazságot szolgáltat a félreismert és igazságtalan elbánásban részesült magyaroknak, akik semmi mást nem kívánunk,csak az igazdágot és semmi mást nem óhajtunk jobban,mint a teljes igazságot. Most itt áll a világ előtt ez a világhires nagy francia iró,akifiek semmi érdeke sincs abban,hogy felfedezze a magyarokat és csak azt akarja meg irni,amit nálunk látott és nálunk megtanult. Azt irja rólunk a fentebb már idézett sorokban: "ezer év óta annyi csapás és megpróbáltatás utan az őt körülvevő szláv és germán gyűrűben nemzeti önállóságát és fajiságát meg tudta őrizni." Ezek a sorok milyen nevetségesen alacsony színvonalra szállítják le azt az ellenünk oly sokszor hangoztatott vádat,hogy zsarnoki módon elnyomtuk a nemzetiségeket. Ebből is kitűnik,hogy a magyar nemzet rendeltetésszerű helyén fentartotta magát ós az őt körülvevő nemzetiségű gyűrű akarta magába olvasztani a maroknyi magyarságot,de ez nem sikerült,mert mint a kiváló francia iró megállapítja "a magyar nép nemzeti önáll°ságát és fajiságát meg tudta őrizni." Hát ez az igazság.Nem pedig az,amit rólunk hazudoznak. Elég szomorú,hogy a trianoni békeszerződésben módot nyújtottak a nemzetiségeknek az ország megcsonkításába és a magyar kisebbségnek elnemzetlenitésére. Amit ezer éven át nem tudtak elérni maguktól,ahhoz most segítőkezet nyújtanak a nyugati hatalmak. Hol van az a francia iró,aki majd ...ég azt is megírja,hogy a P^kóczi korszakának dicsőséges küzdelmei,milyen közel hozták a nyugati hatalmak P-litikáját •-. magyar törekvésekhez és hol van az az iró,aki rámutat majd arra, Hogy talán inkább azt a politikát kellene most folytatni,mert hiszen Rákóczi kurucai nem hiába véreztek és Bercsényi huszárjainak legendás vitézségét nemcsidc mi magunk ismertük annakidején.Hol voltak akkor a kisantant államok,hol volt az annyira dédelgetett cseh köztársaság,a diktatúra pózában tetszelgő Szerbia és mindenekfölött hol voltak a most telhetetlenségükben a Tiszáig vágyakozó románok akiket a franciák most olyan szivesnn hajlandók össetéveszteni saját magukkal. Hol voltak ezek mind Mátyás alatt,mikor az egész világon kereszteshadjáratot hirdetett a pápa,ama bizonyos Aeneas Silvius Piccolomimi ,aki. II.Gyula néven a renaissanckor egyik legnagyobb pápája volt és aki Mátyást akarta a keresztes hadsereg élére állítani. Micsoda gy%traság,elhamarkodóttság az a,trianoni néhány nap alatt összeütött béketákolmány,mikor minden alapos meggondolás,hosszadalmas tárgyalás,kölcsönös megértésre való törekvés,a népek lelkének,hivatásának,sorsának tanulmányozása nélkül rendelkeztek Középeurópa térképének újjáalakításáról. Hiszen a nagy nyugati népeknek saját érdekükben állott volna,hogy ne kerekítsenek ki lehetetlen államhatárokat és ne bízzák saját érdekeik védelmét gyatra mondvacsinált népek és államok kezére.Mintha csak szántszándékkal vesztükbe rohannának a népek,mintha elvesztették volna józan tájékozódási és mérlegelési képességüket,ugy szabdalták össze-vissza Középeurópa térképét ./Folyt, köv./ / /~~ w * • 111