Hetikiadás, 1929. január-december

1929-01-08 / 1 [1515]

Érdekes számadatok. A Kedves olVas#, aki egy autó kényelmes ülésén robog dolga után, gondol e egy pillanatra is arra a rabszolgára, mely jármüvében szerényen meghúzódva, fáradhatatlanul hajtja azt földi, vagy légi utján? Eszébe jut-e néha, hogy a robbanóaotor, ez a modern vasrabszolga mily szizifuszi erőfeszítéssel tölti be feladatát, s hogy benne a dugattyúk, kerekek, szelepek, gyújtó-gyertyák mily szédületes iramú s mégis csodálatos pontossággal összehangolt munkája folytán válik lehetővé a gépkocsi rohanása és a gépmadár könnyed tovasuhanása. Az alábbi néhány számadat bepillantást enged abba a csodálatos világba, aelyet a . robbanó-aotor, a aodern tudoaány e báaulatos alkotása rejt aagában. Mindenekelőtt néhány szót aagáról a motorról* Ez a gép tudvalevően hengeiaLaku edények sorozatából áll. Mikor a hengerben a dugattyú lefelé halad,az akkor nyiló "szivÓ3zelep"-e.n át benzin-levegőkeverék öalik utána. Ezt visszafelé haladva-összesajtolja, Az összepréselt gázkeverékeket a gyújtógyertya vil laaos szikrája felrobbantja, aire a dugattyú lesiklik, majd ismét visszatérve, azi elégett gázokat kitolja a kipuffo 5Őszelepen. Ezután ismét elölről kezdődik a játék." A aotornak ez a négy aunkaaozzanata "J'üt eme" a tengely két fordulata alatt zajlik le. Erőt adó robbanás tehát csak-minden második fordulat alatti, van; a többit a aotor saját lenditő-3reje végzi, E"négyütemes" motorokkal szemben vannak olyanok is, melyek ezt a négy különféle tevékenységet két "ütembe" szoritják össze* Ezeknél tehát minden fordulatra jut egy robbanás, minek folytán nagyobb És az erőkifejtésük, mi£t a négyütemű motor ok V-O-ft. A dugattyúk ide-oda menő mozgását a hajtókarok forgó aozgás alakjóban viszik át a aotor tengelyére. Vegyünk már most például egy gyorsjáratú autómotort, mely percenként 4000-et forog. Ha a motor négyütemű, a aondottak alapján hengerenkint ainden percben EÖOO-szer pattan elő szikra a gyújtókészülékből s 8000 robbanás történik. Azaz másodpercenként kb. 33, egy óra alatt pedig 120.000. Kétütemű motornál e számok megduplázódnak; minden hengerben másodpercenként 66-szor, óránként pedig 240.000-szer robbant a gyertya villamos szikrája. Képzeljük el a hangereknek és a dugattyúknak ezt a folyton megismétlődő szörnyű igénybevételét, azt a sok ezernyi heves ütést, amit a felrobbanó benzin minden percben a dugattyúra mér és a gyujtókészülék szapora tevékenyságét, amellyel a kellő időben u«jr..

7 meg újra kippaitantja a robbanás kiváltó szikrákat. Képzeljük magunkat egy motorhenger belsejében és gondoljuk el, hogy micsoda hőséget kell a dugattyúknak és hengereknek a szakadatlan robbanások pergőtüzében kiállaniok, /ezért is hűtik a motort / s mekkora az a mechanikai termés, amit a hajtórudaknak a dugattyúktól át keli venniök,Min• den egyes robbanás kb* 1300 kg erővel taszitja le a dugattyút, ami azt jelenti, hogy az emiitett négyütemű motornál 2600 tonnának megfelelő erő hat egyegy dugattyúra és hajtórudra, Á motor anyagcseréjét szabályozó szelepeknek sincs iriqjLésreméltó dolguk. Feltéve, hogy a szelep, egyszeri ile-odamozgása alatt 16 hm* uásat tesz meg, egy 4000 fordulatú, motornál percenként 32.000 mm.-t, egy óra alatt 1.92 km.-t kell megtennie. A dugattyúknak is bőven kijut az ide-oda való futkárczásból. Ha a dugattyú lökete pl. 110 mm., az a tengely egyetlen fordulata alatt 220 mm.-t tesz meg /mivel fel- és lefelé, azaz kétszer kell a lökethosazt befutnia/, 4000 fordulatú motorban pedig egy óra alatt 52.8 km.-nyi utat jár a hangerbeiie Ha még mindehhez az . üzemközben fellépő sok százfokos hőmérsékletet is hozzávesszük, csak csodálattal adózhatunk a mérnököknek, akik a hajdan megbízhatatlan robbanómotort aránylag tartós és munkabíró géppé tökéletesítették. \ Az emiitett számpéldák csak a gyakorlatból kiragadott adatok, melyektől fel- és lefelé bőven van eltérés. A következőkben azonban konkrét példával szolgálunk, mely a Brémen motorjának teljesítőképességét világit ja meg/