Hetikiadás, 1929. január-december

1929-12-10 / 49 [1515]

A Parisban lefolyt keleti jóvátételi értekezlet körül fölvert hullámok lassankint elülnek,ugy hogy most már alkalma nyilik a világna?' hogy tárgyilagos szempontból foglalkozzék az ott lefolyt eseményekkel.A Magyarország ellen intézett koncentrikus sajtó támadások idején igazán senki sem gondol hattá azt,hogy alig két hét múlva a cseh sajté már keserű hangon fogja megállapítani,hogy a magyar kormány tagadhatatlan diplomáoiai sikert aratott és Magyarország képviselői meglehetősen emelt fővel távoztak a párisi értekezletről. Ez a beismerés maga felér egy diplomáciai csatavesztéssel,különösen,ha tekintetbe vesszük azt,hogy milyen egyhangú rohamot intéztek ellenünk,nemcsak a kisantant,hanem a francia,sőt még az ügyben alig érdekelt angol lapok is. Makacssággal,rosszakarattal,békebontással vádolták a magyar kiküldötteket,csak azért,mert nem kapták be a kivetett horgot és nem siettek lemondani a trianoni békeszerződésben biztositott egyetlen érdemleges jogunkról a békeszerződés bői kifolyólag felmerülő vitás ügyekben a döntőbíróság illetékességéről. A kisantant képviselőinek az opténsügyben eddig elért eredménye, amit ők nyiltan saját külön diplomáoiai sikerüknek hirdetnek,az volt,hogy sikerült elposványositani az optánspert. Magyar szempontból a kisantantnak ez az állítólagos eredménye tulajdonképen az eadig követett magyar politikának az igazolását jelenti.A magyar politilai alapelv az,hogy a trianoni békeszerződós nem megnyugvást ós gazdasági fejlődést jelent,hanem épen fordítva,jogtalanságot,örökös zavtrt ós gazdasági,politikai visszaesést,valamint örökös bizonytalanággot jogi és társadalmi téren. A magyar tézis szerint a trianoni békeszerződés alapján jogrend, jogbiztonság nem keletkezhetik Középeurópa keletén. A kisantantállamok pedig ezt a tézist alátámasztják és ahelyett,hogy sietnének a trianoni békeszerződés alapján biztositott jogok érvényesítését a maguk részéről mindenben előmozdítani ,mesterséges uton gátat emelnek a trianoni békeszerződés végrehajtásának, amint annak rendelkezései érdekeiket érintik. Holott a legfőbb érdekük épen az volna,hogy a magyaroknak semmi ujabb okot ne adjanak panaszra,hiszen igy kellene az ő szempontjukból véve a dolgot,elhallgattatni a békeszerződés keserves rendelkezései elleni zugolédást. Most azután előállt az a különös helyzet,hogy a magyar kormánynak kell küzdenie a trianoni békeszerződés rendelkezései érvényesítéséért és ezzel szemben a kisantant államok kormányai bizonyítgatják azt,hogy államuk tönkremegy és összeomlik,ha a békeszerződés rendelkezései szerint döntőbiróság elé kerül a vitás ügy.Az is igaz azonban,hogy a kisantantállamok a trianoni szerződés nekik nem tet3ző rendelkezéseit egyszerűen meg akarják változtatni, tehát ők a békereviziót "in pejus" képzelik,olyanformán,hogy tőlünk szeretnék kicsikarni a szerződésben foglalt csekély jogainkról való lemondást is. Ugy látszik fordított világot élünk manapság,amikor sokszor ugy tűnik fel,mintha a józan észt is fejetetejére állítanák.Ha valamennyi elszakított területeinket visszabocsátanák és akkor követelnének tőlünk valamilyen cimen kártérítést vagy jóvátételt,akkor még talán megértenők jogi követeléseik alapját. Most azonban,mikor elvették tőlünk területeink kétharmad részé-' és azt minden kárpótlás néMl birtoké,/ kbsn is tartjuk, sőt hallani sem akarnak azok bisszabocsátásáról,akkor igazán megakad a logika,mikor az elé a helyzet elé kerül,hogy a"beati"possidentes" utódállamok még kártérítést és jogainkról való lemondást követelnek tőlünk. Azonban,ha jól meggondoljuk a dolgot,mégis csak fel kell' tételeznünk azt,hogy annak,amit az ellenünk felvonult kisantantpolitikasfck^ müveinek,kell valami józan magyarázatának lenni. Ha pedig ez igy van,akkor a magyarázat csak is egy lehet. Ugy látszik a békereviziót most már a kisantant politikusai is elkerülhetetlennek tartják és épen annak előkészítése címén kez dik el már most követeléseik felfokozását.Ezzel próbálják ugyanis ellensúlyozni a revizióra irányuló jogos és elkerülhetetlen akciót,olyanformán,hogy ha má szóbakerül a revizió,akkor ne csak mi,hanem ők is követelésekkel állhassam-k elő és ezzel próbálják mérsékelni a mi jogos igényeinket. Ez a kísérletük azonban,remélhetőleg,bármilyen fordított világot is élünk,aligha vezethet eredményre,