Hetikiadás, 1929. január-december
1929-12-03 / 48 [1515]
A muló epizód. Durini di Monza gróf^Olaszország nagykövete,a távozó • budapesti olasz követ,elutazása előtt néhány órával,a búcsúzás és búcsúztatás nemes gesztusában olyan szavakat talált-meg és felelősségteljes állásában olyan szavakat talált jónak ki is mondani,melyek az egyszerű bucauzás keretein tulemelkeave politikai távlatokat nyitnak és történelmi súlyuk van: -"Magyarország ezeréves történebében mai helyzete csak muló epizód!". Ezek a szavak,ismételj ük,nem egyszerű szavak,nem is egyszerű vigasztaló szavak,a búcsúzás pillanatában,hanem bizonyára 31 pörölycsapásként hatnak,melynek zúgására megdobbannak a lelkek,felébred a nemzeti öntudat és a csapást felfogó ércnek zúgása betölti a világ tájait. Durini di Monza gróf nemes lelkére és szilárd jellemére semmi sem jellemzőbb,mint ezek a szavak. Mert,amit tett,amit végzett köztünk, azt minden bizonnyal kormányának utasítására cselekedte és az még nem kötelezte egyénileg semmire. Bár tudjuk,hogy lelke velünk szárnyalt ós tudjuk,hogy barátunk volt lelke mélyén is. De arra,amit a búcsúzás pillanatában mondott,nem kötelezte semmi,az agyetlen lelke mélyéből jövő akkord volt, mely kifejezést adott annak az egyéni meggyőződésnek,amelyet a diplomata jéghideg arca rendesen eltakart. A diplomata,nemcsak a két kormány közötti kapcsolatot tartotta fenn,hanem az olasz király személyét képviselte nálunk és a többi államok képviselői között meg kellett védelmeznie országa érdekeit. Nyilatkozata tehát nem egyszerü # búcsúzó és vigasztaló frázis,hanem olyan helyről érkezett hozzánk,mintegy határozottan kialakult vélemény megnyilvánulása, melynek történelmi,politikai és diplomáoiai súlya van. ;AEzek a szavak a jelen külpolitikai helyzet mérlegeié se,a mellettünk és ellenünk keddeményezett,folyam.tban lévő és részben meghiúsult diplomáciai akciókteljes ismerete, - és a ^Örténelem táltozatainak és tanulságainak bölcs leszűrése alapján keltek szárnyra. Köszönjük Durini di Monza grófnak ezeket a búcsúszavait, melyekkel nevét és emlékét belevéste nemzetünk szivébe,mely hálás kegyelettel fogja ott megőrizni nevét a legnemesebb és legkiválóbb barátaink sorában. Mi pedig emelkedjünk ki a köznapi gondok áradatából egy percre,emeljük fel tekintetünket a törfeánolmi távlatok felé és eszméljüMk fel azokra a szavakra,amiket a[m*igyar nemzet,köréből távozó,nemes barátja hagyott hátra részünkre a búcsúzás pillanatában s hassa át lelkünket az a tudat,hogy mindaz a gyász,minuuz a szomorúság,mind az a szenvedés,mindaz 6 veszteség,ami bennünket lesújtott és még most is lonyügözsve tart, - mindez - csak muló epizód az ezeréves ország történetében.
