Hetikiadás, 1929. január-december

1929-02-05 / 5 [1515]

5. sz. 1929. február 5. ^oldal. ík ló ós iz ember sporteredményei,folyt./ • f*Z ügető - tehát nem vágtató - ló legjobb ideje 1000 uéteren 1 p. 18,2 op./ Székből is láthatjuk,hogy a lovassal torholt ló a kisebb távolságokon összehasonlíthatatlanul jobb,gyorsabb a gyalogos embernél és csak a hosszabb távolságokon vagy a kerékpáros emberrel szemben marad alul a versenyben . Érdekes még megemliteni,hogy az ember sokkal jobban birja a sáros.süppedő,kemény,vagy homokos talajt,mint a versenyzésre kiképzett paripa. Javult a helyzet a terménypiacon. A hosszú hónapok óta tartó lanyhaság után az uj év meghozta a javulást a terménypiacon és ugy a kenyérmagvakban,mint a lisztpiacon ma már számbavehető áremelkedések mutatkoznak,az árnivó mélypontjával szemben. Ez az irányzatváltozás a külföldi piacok javulásával függ össze. lg-: z,hogy nálunk indokolatlanul és abrnormisan alapsonyak voltak az árak,mégis az amerikai piacok változása inditotta moh; itt is a javulást. Az amerikai tőzsdén intézkedéseket léptettek életbe az árrombolás ellen és meghatározták,hogy hetenként mennyi árut hajóznak be Európa felé. Ezzel az ellenőrzéssel meghiúsították,hogy a túlságos nagy árukinálat következtében az európai piacokon visszaessenek az áraíc, Hir szerint más körülmények is hozzájárultak az árak emelkedéséhez. Az eros fagyok ugyanis valószínűleg érezhető károkat fognak okozni a vetésekben. A fagyveszedelem ott mindig nagyobb,mint nálunk,részben a zárt,mert a földek sokhelyütt kezdetlegesen vannak megművelve; másrészt azért,mert a nagy sik pusztaságokon,ahol fa sincs,a szél buckákb, söpri a hótakarót,amely igy sokhelyütt nem védi a vetéskköt.A bevetett terület különben is kisebb az idén Ameri ában,mint máskor. Ennek az oka, ,z,hogy az al .csony árak kedvetlenséget keltettek a gazdákban és sok terület bevetetlen maradt. Amerikában a farmer egy rosszul sikerült gabonak-impány után könnyen otthagyja a farmját és beköltözik a párosba. Igy azután bevetett területben egyik évről a .násikra. sokkal nagyobb az ingadozás,mint nálunk. A felfagyás veszélye a magyar viszonyok között nem olyan fenyegető,mint Amerikában.Külinösen ott,ahol ..z őszi vetéseket korán végzik el és a jól mütrágyázott vetés korai bokrosodasnívk indul,nem ősik könnyen áldozatul a fagynak a növényzet. A veszedelmen .azonban még nálunk sem vagyunk tul,mivel a tél utolsó szakában és a kora tavasszal is megtörténhetik,hogy . a gyökérzet elszakad a talaj környezetétől. Szerencsére az ogész országban vastag hótakaró fedi a vetéseket. Nem a terméskilátások rosszabbodása,hanem a külföldi piacok árjavulása volt tehát az oka a nálunk is beállott áremelkedésnek. Azonkivül exporttevékenység is folyik és bár nem nagy mé\rtékben, mégis élénkitőieg hat az irányzatra. Február elején a budapesti temenytőzsdén a 77-os tiszavidéki búzáért métermázsánként 25.05-2.3.20 pengőt flottok a fővárosig szükséges fuvardijat is beleszámítva. Az ugyanilyen minőségű dunántúli búzának az ára 24»65-24.80 pengő volt. A rozs ára métermázsénk.éitit 22.55-22.65 pengő között mozog. Takarmányárpa minőség szerint 24.75T25.50" ..' pengő. A sörárpának az ára 26,00-27.00 pengő között mozog. Köles 26.00-26.50 pengőért cserélt gazdát,a zab minőség szerint 24.85-25.50 pengő között kapható,a tengeri 27.00-27.50,buzakorpa 19.00-19.25 penge métermázsánként,a budapesti g vaió fuvardijat hozzászámítva. A váltságbuza ára. A mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága fejében fizetendő buza árát február havára métermázsénként 23 pengőben állapították meg# Uh x