Hetikiadás, 1929. január-december

1929-11-12 / 45 [1515]

Az idei szüret eredménye. A bor minősége kitűnő. A homoki vidékeken a szüret már mindenütt befejeződött,mig a hegyi szőlőkben most van folyamatban; itt ugyanis a gazdák még bevárták az utolsó napos időket,hogy ezzel is javítsák a szüret eredményét. A homoki szőlők terméseredménye mennyiségileg egyáltalában nem felelt meg a várakozásnak és az eddigi becslések alapján az idei magyar bortermést 1,7-1.8, legfeljebb 2 millió hektoliterre teszik. A minőségek ellenben szokatlanul kitűnőek és átlagban 11-13.5 Malligand fokot mutatnak fel. Az árak a tavalyi nívót sem érik el,akkor pedig lényegesen gyengébb volt a borok minősége. Bár az árnivó az utóbbi napokban valamit javult,a minőséghez képest még távolról sem kielégitő. Legutóbb Malligand fokonként 2.5-3 fillért fizettek. A gyenge árakra való tekintectel a kinálat tartózkodó. A kivitel egyelőre szűk keretek között mozog,nagyobb tételeket csak Ausztria számára kötöttek; Gyöngyösvidékén a napokban tizezer hektolitert adtak el 36 füléiért literenként. Németországból főleg párlási célokra keresnek borokat. _ _ _ Ré#i és uj csávázószerek. A háborús években jött divatba,hogy a rézgálichiány pótlására a gyárak higany, illetve réztartalmu csávázószereket állítottak elő. Ezeknek a többlothatása állítólag abban áll,hogy stimulálják a magvak csirázóképességét,a növény bokrosodását és igy a terméseredményt is kedvezően befolyásolják. Leginkább beváltak ezek közül az uj szerek közül a tillantin, gernisan,higosan,resinol,triamid,tutány és a resppor. Ujabb ki serietekkel megállapították,hogy ezek a csávázószerek a csirázóképességre nem gyakorolnak semmiféle hatást. A tulcsávázás azonban • minden nedves pácnál kedvezőtlen befolyást gyakorol. A csáva készítése tehát nagy gondosságot igényel,mert szigorúan be kell tartani az előirt töménységet. A porcsávázószereknél a tulcsávázás veszélye nem forog fenn. A bokrosodásnál sem észleltek lényegesebb eltérést a kísérletek folyamán,azt azonban megállapito tták,hogy az uj szerek egyike-másika csak ugy hátráltatta a csirázást,mint a rézgálic. Az állami vetőmag vizsgáló állomás arra az eredményre jutott,hogy az uj csóvázószereket nem lehet jobbaknak tartani a rézgálicnál,mert mindegyiknek meg van a maga előnyös és hátrányos oldala. Legfontosabb volt annak a megállapítása, hogy a rézgálic tényleg kedvezőtlen hatást gyakorol-e a csírázásnál a sérült magvakra? A cséplés alkalmával ugyanis sok mag megsérül. A vizsgálat eredménye az volt,hogy 1 fo-os rézgálicoldat nem hátráltatja csírázást,a 2 70-os rézgálic azonban már igen káros hatást gyakorolt az erősebben sérült magvakra. Az eltérés azonban csak néhány százalék, A rézgálic másik hibájául azt tudjuk be,hogy nem öli meg az üszökspórát,hanem csak a kicsirázást késlelteti. Ez igaz,de a későbbi csirázás következtében a fertőzés veszélye csökken,vagy megszűnik.Az uj csávázószerek a rézgálicnál mérgesebbek,ennélfogva az emberi szervezetre,többé-kevésbbé ártalmas hatásúak. A rézgálic ezzel szemben kevesebb veszedelmet jelent. Az uj csávázószerek hátránya még az,hogy jóval költségesebbek,mint a rézgálic. Hadikölcsöntulajdonosok szervezkedése. Az elszegényedett hadikölcsöntulajdonosok egy csoportja a napokban a fővárosban gyűlést tartott.Elhatározták,hogy a kormányhoz és a parlament mindkét házához beadvánnyal fordulnak és kérni fogják,hogy az ötezer koronán aluli ősjegyzők,valamint azok is részesüljenek segítségben, akiknek évi jövedelmük 2500 pengőnél több,de nem haladja meg az ötödik fizetési osztályra megállapított jövedelmet. ' U.OÍ