Hetikiadás, 1929. január-december

1929-10-15 / 41 [1515]

Adókeavezményt a mezőgazdaságnak. Irta: Beok Lajos orszdggy.képv. , a külkereskedelmi intézet alelnöke. Amilyen lendülettel haladt előre néhány évvel ezelőtt a gazdasági elet,annyira megtorpantunk most,mert senki sem tagadhatja,hogy súlyos gazdasági depresszió alatt szenvedünk. Ez azonban nem csupán a mi speciális hibánkból.külpolitikai helyzetünkből,vagy gazdasági körülzároltságunkból folyik.bár ezek is kétségtelenül lényegesen rontják helyzetünket, de folyik a világgazdasági krizisből,amelybe szerencsétlenségünkre épen talpraállási törekvéseink közben jutottunk. Amerika gazdasági túlsúlyának, ipari és mezőgazdasági tulmé:. etezósének káros reakciója annál jobban rrutatkozik,minél inkább kell a piacokat kereső amerikai iparnak és mezőgazdaságnak tapasztalnia,hogy lioérdekei szembe kerülnek a szintén piacokért küzdő európai gazdasági érdekekkel.Hiszen ezek az európai államok még ráadásul Amerikának is adósai és annál kevésbbé tudnak fizetni,minél élesebb versenyt'támaszt nekik amerikai hitelezőjük. Igy a különben is megritkuló fogyasztói frontért a mezőgazdasági és ipari termelőknek mindig sürübb és • sürübb rajai küzdenek,s ha csak nem sikerül uj fogyasztópiacokat megnyitni a túlméretezett őstermelői és ipari produkció előtt,akkor a ma csak körvonalaiban jelentkező válság teljes erejével rá fog zúdulná az európai,de az amerikai piacokra is. Ebből a világgazdasági válságból a kibontakozás .a táboli keletnek és Oroszországnak az amerikai és európai mezőgazdasági ós ipari termelés előtt való megnyitásában és az európai versenytársaknak egymás közötti gazdasági megállapodásában kell keresni.Mert teljesen esztelen egymást ölnünk dumping kiárusítással és gyilkos harcot folytatni egy-egy közszállitás kiirásáért az egyes európai államoknak,amikor a piacok racionalizálásával legalább belátható időre békét lehetne teremteni az európai kontinensen. Ami a mi speciális gazdasági helyzetünket illeti,a magyar mezőgazdaságot haladéktalanul meg kell sagitenünk. A kormány é végből nem zárkózhat el olyan átmeneti kedvezmény elől,amely a kisbirtok adózását egy időre a minimumra lecsökkenti,a középbirtok adózásán pedig könnyítéseket tesz s az igy kieső bevételeket más,a kis- ós középkeresőt nem érintő módon, például a luxusadó felemelésével próbálja pótolni. Ezen az időleges segítségen felül azonban gazdasági életünk konszolidálása attól függ,mennyire vagyunk képesek céltudatos és kitartó szervezési munkával egyfelől belső szükségleteinket önmagunk fedezni,másfelől az utolsó fél évben lendületet vett kivitelünket tovább fokozni. Mert ne áltassuk magunkat.Feltétlenül szükséges ugy belső fogyasztási politikánk,mint kiviteli politikánk céltudatos megszervezése,ami az egyedüli módja külkereskeaelmi mérlegünk passzivitása teljes eltüntetésének. Azok a kedvező jelenségek,amelyeket az utolsó háromnegyed évben tapas-taltunk,nagyrészben a mult évihez képest aránylag kedvezőbben alakult mezőgazdasági terményelhelyezésben keresendők s igy nem tisztán helyes exportpolitikánk javára Írandók. Ez teremt majd ujabb munkaalkalmakat, ez hoz majd be devizákat s ez kápesit majd bennünket külföldi adósságaink kamatterheinek fizetésére. A tojásvilágpiac és Magyarország. A külföldön összeállított adatok szerint Európának egyik legnagyobb tojásfogyasztója Anglia.A legnagyobb szállítója pedig Kina.Anglia évente £,140.000 mázsa tojást,Kémetország 1,700.00 mázsát,Spanyolország 239,000 mázsát,Ausztria 170,000 mázsát,Olaszország 152.000 mázsát.Hollandia 709.000 mázsát.Lengyelország 656.000 mázsát,Oroszország 618.000 mázsát, Dánia 528.000 mázsát,Írország 371.000 mázsát,Belgium 203.000 mázsát,Magyarország 142.000 mázsát,Bulgária 125.000 mázsát és Románia 114.000 mázsa tojást exportált. *