Hetikiadás, 1929. január-december

1929-10-08 / 40 [1515]

dtt uurgonyapiae no.tyzoT;o . g-bonanomüek kedvezőtlen értékesítési lehe tősége miatt a gazdák fokozott érdeklődéasal kísérik 9 burgonyapisc áralakulását.Rondkivül nohézkos^n indult meg nz idén a burgonyaérték esitás is,miután az exportintézct közreműködésével megalakult burgonyaszindikátus létrejöttéig egész bizonytalan volt a helyzet. Miután sikerült az Olaszország fölé irányuló burgonyakivitolx ügyét elég kedvezően elrendezni,az értékesítés is erősebben megkezdődött. Olaszország felé n szindikátus közreműködésével már jelentékenyebb mennyiségű Ella burgonyát adtak el 28 lirával trieszti paritáso'jn..>. legutóbbi napokben már 27 iiras áralapon is jöttek létre kötések, u burgonyaszindikátus tagjain kivül álló és burgonyakivitellel foglalkozó értékesítési szervek 86 lirával is ajánlanak burgonyát,miután azonban eladási feltételeik kedvezőtlenebbek,aránylag kisebb mennyiségek kerültek ily módon eladásra.termelők nagyarányú kínálata,amely a múlt hetekben az árak jelentős visszaesését is eredményez te,megszűnt és a hangulat emuk következtében megnyugodott.így a kiviteli üzlet nagy részét kitevő burgonyában az irányzat határozottan szilárd. Krüger és v/oltmann burgonyának ?zonban, a mely tudvalevően az idei burgonyatermésnek nagyobb része,még kedvezőtlenebb az értékesítési kilátása,mert nagyobb mennyiségek elhelyezése még egyáltalában nincs biztositva. Krüger ós Woltmann burgonya iránt ugyan csak Görögország,Horvátország és Egyiptom érdeklődik, zonban oly alacsony árakat igérnek,hogy csak jelentéktelen mennyiségekben történt üzletkötés. Ezek az árak majdnem a szeszgyártás cáljaira vásárolt burgonyaárakkal ogyenlóek és ilyen alapon komoly kiviteli üzlet nem is jöhet létre, Á budapesti burgonyapiac helyzete alig változott.az elmúlt hetekben, dég mindig sok áru jön a budapesti piacra, amelynek egy része eladatlanul érkezik a fővárosba ,ugy hogy az irányzat kedvezőtlen. Sörkereskedési monopóliumot terveznek Németországban

. Németországban az államháztartás egyensúlyának biztosítására a legkülönbözőbb ötletek vetődtek fel s ezek között nem érdektelen az a terv, amely a nagy német sörfogyasztásra való tekintettel az állami sörkereskedelmi monopóliumot akarja megvalósítani. « rendkivül eredeti terv abból indult ki, hogy csak azoknak az élvezeti cikkeknek adóját lehet emeIni,amelyek nem tartoznak a közszükségleti cikkek közé .amelyeknek fogyasztását tehát mindenki hátrány nélkül korlátozhatja. ^z élvezeti cikkek megadóztatásánál azonban figyelemmel kell lenni arra,hogy a söradó legutóbbi felemelésén-1 a sörgyárak óvatosságból az adótöbblet kétszeresével emelték az árakat,a vendéglősök és kereskedők viszont még ennél is nagyobb mértékben drágitották s igy a sörárak emel ke léséből csak egy töredéket kapott az államé # terv azért ajánlja e sörkereskedelmi monopólium bexezetését,mert igy sokkal nagyobb jövedelemhez juthat az állam. « söregyedáruság megvalósításánál a termelés ós kimérés továbbra is magánkézben maradna,csak épen kettejük .: özé beékelődnék az az állami szerv, amely a sörgyáraktól termelésüket átvenné és a vendéglősöknek és kereskedőknek tovább adná.-, tervezet kigondolója arra is figyelemmel van,hogy a sörmonopólium bevezetése ••. gyárakat ment esi tené a reklámköltségektők és attól a kockázattól, amelyeket most a n^gy értékű hitelezés folytán viselniük kell.*, gyárak termelési kontingense nem változnék,a termelt mennyiséget azonban a gyárak csak az állaimrk adhatnák el .Kiszámítja még,hogy hfl a sört literenként 16 pfenniggel megdrágítanák,kb.750 millió birodalmi márka bevételi többletet érhetne el Q söregyedáruság még akkor is,ha a mai fogyasztás az áremelkedés következtében 15 százalékkal csökkenne „Ugyanilyen módon ajánl ja,-.ogy a dohánynemüoket is drágitsák meg alapul véve a cigaretta árának 1 pfenniggel való emelését.* pálinkát kuplcánként 5 pfenniggel drágítaná meg s Így ebből a három monopóliumból a tervezet összesen mintegy 1300 millió birodalmi márka állami bevételi többletet kivan elérni, « terv Németországban élénk érdeklődést keltett* ICC