Hetikiadás, 1929. január-december
1929-09-17 / 37 [1515]
Koreske -elmi mé rlegünk ui^ ri ,i -'•vi tásán-.k m°dj-. '" 9 Hogy kereskedelmi mérlegünk p- sszivuma monnéi jobban csökkenj on^ogyréssfc c .rra kell törekednünk,...ogy behoz t".lünk redukálódjék,másrészt pedig hogy ki-i •* tőlünk fokozódjék.Amr k,hogy n bohoz-t lt minél jelentékenyebb mértékben vi SSZÍ szőri t^uk, tö bb vonatkozásom olyan korlátai v tnnok, • :ine ly olco 1 rövid dön belül alig tudhatunk megbirkózni.;* behozatal esőkkenééoe például a nyersanyagok egész soránál alig lehetséges,sőt ügyes nyárs-.'.nyagok behoz-- t Iánik " vissza esése föltétlenül Irtz- i ip--runk fejlődésének megakadását okozná.másf lel lényegesen útjában állanak :• bohozetal csökkentésének azok a viszonyok xt amelyek nálunk 3 hitel-élet von. tkozásában mogállapithatók. Ismeretes,hogy különösen z árukereskedelem túlnyomó részbon tőkehiánnyá 1 küzd.-* kérdésnek - hivatott szakértői isme tolten megállapították,hogy .mig nelyzot e terén • lényegesebben meg nem j t vul,f. külföldi áruhitelekot lig fogjuk osokélyobb rányban igénybe vonni,mint • köz .1 multom*Iem ok-.rjuk a fentiekkel azt mond ni,hogy mindezek dacám ne igyekezzünk teljes erővei irr- ,hogy . behoz; tt.lt különösen készgyártmunyokban, továbbá kül inösen olyan ciif':ékben,amelyeket ideh;z-. is kellő mennyiségben olőállitmi tudunk,ugy szintén egyes könynyen nélkülözhető fényűzési cikkekben vi SSZÍ szőritsuk.-iinaenkópen törekedntik k 11 természetesen -,rr- is,ko._.y s behozat In- k ízt -- ré szét, amelyet T-i-non konzekvenciái zuditottak ránfc, lehetőleg megszüntess ük.Ilyen elsősorban é f » behoz ^t?.^ mely tudvalevőleg súlyos tétellel rontja kereskedelmi mérlegünket. ,-z Ő3SZ-S g zd-sági minisztereknek lege x9Ő O ondjat kellene képeznie, hogy m-gt-tlá .jak • z útját -. f behoz-- t- 1 í sokk öntésének,* fásitás gyorsitásár? hozott bárminő áldozótot sem t.-rtunk sokn-.k.^.g ko.ll találni módját annak is, hogy mit- |ew a talpfák kicserélésénél gy kori ti l-g elé mi, hogy mennyiben lehet fát ootonn\l,v gy o ,yéb megfelelő ny ggal sfctolni.Az agrárkivitel jövőoen való fejlesztése tekintetében még szinte beláthatatlan .ehetőségek kinálkozii'-k.Vilamelyea hal dás óbbon z irányú n már 1929- első felében mut- tkozott.l929.év.első h t hónapjában c y ni a 30 millió peng#vel n gyobb értékű cikket 3x portáltunk, mint mult év megfelelő időszakáb-ín.Végeredmény Don 191& év első hét hónapjában - kivitol emelkedése 55.8 milliöval járult h.. zá kére ske a e Imi mérlegünk egyenlegébob a folyó év első hét hónapjára előállott javuláshoz, mert az 1929.ov olső hét hónapjának passzív egyenlege 146.4 millió a mult év megfelelő id&szakának 229.6 millió passzívumával szemben** kivitol ' legfontosabb oikkeit természetesen z agrár termé léa - d ja .Vágó- és ig^s-állat kivitelünk n gyObb lendületet vett .különösen 9 sertésexport j tyult meg.^z év olső felében 78.000 darab sertéstoxportáltunk,a mult év'megfelelő időszakának 39.000 darabjával szemben.Ezután a buzakivitel következett,több,mint l/E millió métermázsáy 1 nagyol* mennyiségbon,értékben azonban x gyarapodás az ár' k hanyatlása miatt ..lig volt öbb 6 millió pengőnéléAz érvényben levő diszp ritás a tengerentúli és -.. magy r ouz- ára között bizt tó oxiport-lohoÚ• ségekre enged követkoztetni«Rozs és árpakivitelünk visszaesett,zab-exportunk zonban több mint 100 yo--~ 1 emelkedett.* torigerJ>ki vitel nagyarányú visszaosé sc t.valyi rossz terméssel függ ősszo•Hanyatló tendenciát aut t a baromfi 5s tojáskiv telünk ia*i MB« főzelék* éa zöldség kivi-ölnek gyarapodása fő log vörösh gymár • esik..* hosszú ideig tartó hideg időjárás a friss főzelék % pi or jutását késiekette és külföldi pii ook t az olasz áru lepte ol.A burgonya mennyisége .a gyenge borméa miatt m-. jdnem •= felérő esett visszc.A bor kiszállítás- kedvező képet mutat és 5 millió pengőn felüli bevételi többlete. eredményezett .A behozatali oldalon első" helyen Csehszlovákia szerepei, majd Németország,Ausztria,Románia,Jugoszlávia és Olaszország következik. Júliusban búzából 400.000 a-át 11.2 millió értékben exportaltunk.Allatkivitelürik 20.231 drb.volt 9.2 millió értékben. A gyapjuexportunk 5.6 millió,a friss gyümölcsé 3.5 millió és a friss főzelékkivitel 3.2 millió értékű volt. Exportáltunk még 2.2 millió értékű rozsot és 2.1millió értékű nyersdohányt. Cukorból 2, szeszből 1.7,friss -s elkészitett húsból és kolbászból 1,6 millió volt a kivitelünk. Gépekből az export 5 millió, villamoskészülékekből pedig 1.6 millió pengő értékű volt.
