Hetikiadás, 1929. január-december
1929-09-17 / 37 [1515]
A csend és a "béke. 37.az. L«oldal. A b éke birodal ma. Nemcsak Ovidius,hanem mas"~römai köLtok is örültek annak,hogyha pihenhettek.Persze az igazi, a magasztos, az embermentes pihenést Ovidius gyönyörűen énekelte meg s azóta a -ouszkulanum gondolatát szeretik vele összeköttetésbe hozni .Alapjában véve azonban minden költő a békét, a lelkek békéjét, az örök békét keresi."Con amore" csak a lelki tisztást szereti, amelynek kisérő mozzanata az embermentes béke. Ugyan mi ennek az oka? ifinek kell ezt a vágyat betudni? iái re vezethető vissza az, hogy a költők,- még a legizgalmasabb hangúak is - akkor énekelnek igazán szépen, amikor azt a harmóniát képzelték el, ..melyet a béke nyújt az emberi léleknek? A válasz erre a kérdésre nyilvánvaló: az élet, ahogy van, a legtöbb esetben -förtelmesen, bántóan, megszégyenitően zajos.Az élet,ahogy van, az ökölfilozófiát, a könyvkereskedést, a garázdálkodó önzést igazolja. A költő is ember,a költőnek is úgynevezett racionális életösztöne van, de ami benne racionális, az mindig megalkuvás. Ami álom. az igaz. Viszont a reális élet nem tűri az álmot. A reális élet - amelynek a társadalom a maga gazdasági handabandázásáva 1 a vetülete ellenségének nézi az álmot. Mar most a költő,álmok rabja, szépségek rabszolgája, élet fejedelme és szerzetese, mit csináljon? Kihez forduljon megértésért? hogy itt ott akad valaki, aki nem itéli oi álmodozásáért, sőt szépségbe foglalt lelki fájdalmait és vágyait meg is érti, az még nem az a visszhang, amelyet valóban keres. Sz legfeljebb árnyéka annak a visszhangnak, amely lehetne! A költő isteni békét keres az emberi társadalom ellenére! 3 mert ezt nom, találja meg, mert nem találhatja meg, ez a magyarázata annak, hogy miért tud olyan szépen álmodozni az embermentes harmóniáról, amelyben a természet - énekel a virág sóhajt, a fa beszél, a madarak koncerteznek. Az emberekbe bele sóhajtja, hogy legyetek emberek és ne csak.karikatúrái az emberiségnek. De az emberek a köl to s-zavát a legtöbb esetben nem veszik figyelembe. Nem érnek**rá. Nem akarják figyelembe venni. Nem tudják fi .gye lembe venni. Am a költőnek olyan a természete, hogy a racionális közöny ellenére is tovább folytatja az éneket s ha már senki sem hallgat rá ugy, mint uhOgy ő szeretné, elképzeli, hogy a szép, ;z egyetlen valódi osond lesz lelkének legméltóbb visszhangja. Emberi megértés a költővel szemben? Még -2 legnaivabb költő is tisztában van azzal, hogy az nincs! Ami van, az is vérszegény megértési Ha megkeresi a kenyerét, akkor azzal vádolják, hogy pénzéhes. Ha nem keresi meg a kenyerét, akkor azt mondják, hogy - hein költő. Ha alkotásaival bebizonyítja, hogy költő, akkor érvnek szemére hányják, hogy költői mivoltával b r j van, különben nem tudna élni ugy, hogy másoktól ne legyen kénytelen pénzt kölcsönkérni. Ha alkotásaival bebizonyitj a, hogy költő, de gazdaságilag az életben nom tudott elhelyezkedni, akkor viszont, ha pénzt akar, azt kérdik tőle, miért nem dolgozik gyárban , vagy miért nem ad el nyakkendőket? Nem szines foglalkozás nyakkendőket eladni s nem ritmikus munka a gép mellett ülni? H x érzékeny, .ekkor naivnak és tehetetlennek mondják. Ha meg küldő életé ben megszűnt érzékeny lenni, akkor felteszik a kérdést: ez akar költő lenni,amikor nem is_ érzékeny? % könnyeit nem szégyenli, nőisesnek mondják. Ha szégyell, akkor csak verseiének jelentik ki. Oh igen, körülbelül ez a reláció a költő és az úgynevezett "megértő" közönség között. Hová meneküljön el a .meg nem értők sáskahada elől? Az élettől nem lehet elmenekülni, mert az élet követeli jussát. Mit osinájon? Kihez forduljon? Az álomvilágba menekül. Messze attól, ami van, de oda, a.mi neki fontos. S az álomvilág pillérjét is b ék „oszlopok, szőnyge békeszönygg, hangulata harmónia? ja disziti. Ezért van az, hogy minden időkben költők a békét keresték, ízt a tucatemberi értelemmel fel sem fogható, de 9 költőtől megérzett csodálatos békét, amely nincs ugyan, de benne él -. költő fantáziájában s benne el :. költő dalaiban..
