Hetikiadás, 1929. január-december
1929-09-03 / 35 [1515]
35. sz. 1929 . szeptember 3. 1.oldal,. A gazdáknak nincs okuk nyugtalanság ra a fagykárkölcsön miatt. Buday Barn a gazd.főtan. r az QMGE igazgatója nyilatkozik a kérdésről. Az utóbbi időben a fagykár sújtotta gazdák részére nyújtandó kölcsönnel kapcsolatosan nyugtalanít/ hirek kerültek forgalomba.A hirek szerint a kölcsön a tervezett 8 Százaléknál jóval drágább lenne• s> kölcsön lebonyolításával megbízott szervnek bizonyos kikötései miatt. Munkatársunk ebben az ügyben kérdéssel fordult Buday Barna gazd.főtanácsos,az Országos yhgyar Gazdasági Egyesület igazgat ójához, aki a fagykárhitelek ügyével behatóan foglalkozik cBuday Barna a következőket mondotta - Tudvalevő,hogy a minisztertanács a fagykárt szenvedett gazdáknak fagykárkölösönt bocsátott rendelkezésre. Ezt a kölcsönakciőt az Országos Központi Hitelszövetkezet fogja lebonyolítani. A kölcsönt azok a g&zdák vehetik igénybe.akik fagykárt szenvedtek és ezt az illetékes gazdasági felügyelő annakidején megállapította. Az igy megállapított hiteljogosultakat jegyzékbe foglalják és a jegyzékek alapján az OKH.a körzeti hitelszövetkezet éknek , illetve vidéki fiókok,szövetkezeteknek bocsajtja rendelkezésére a szökségos összeg., t.Ezek azután a körzetükben,illetve községükben lévő jogosultaknak folyósítják a kölcsönt, A minisztertanács döntése szerint a kölcsön kamata nyolc százalék és azontúl az igénybevevőt semmi más nem terheli. - A fagykárosultak minden kipusztult és ujravetett hold föld után negyven pengőig terjedő kölcsönt kaphatnak, A felvett kölcsönről váltót adnak az QKH-nak,amely váltó bonitását azonban a kifizetést eszközlő szövetkezet igazgatósága bírálja felül. A hitel igénybevételének határideje szeptember 3, - Ezek ellen a föltételek ellen a gazdaközöns égnek nincs kifogása s mert a mai viszonyok között nyolc százalékos kamat meliott a pénz elfogadhatónak mutatkozik,noha ennek kamatját a termelés hasznából előteremteni alig lehetséges. - Vannak azonban a kölcsön igénybevételének más feltételei is* A hitolkérő gazdák ugyanis a váltón kívül tartoznak még gabonaeladási kötleveíet is aláírni. Ebben a kötievélben minden igénybe vett negyven pengő után kétszáz kilogramm buza,illetve kétszázötven kilogramm rozs,árpa és zab szállítására kötelezik magukat a Futura átvételi szabályzata alapján. -Az átvételi foltételek szerint az eladási ár elszámolására nézve a búd-pesti tőzsde hivatalos pénzárfolyama lesz az irányadó,/buzánár 79 kilogrammig bezárólag,árpánál és zabnál a másodrendű árura vonatkozó jegyzés szerint/, levonva S p bizományi jutalékot, to vábbá a feladás napján a feladási állomás és Budapest közti fuvardíjat,úgyszintén a mérlegdijat és a feladóállomáson beszedésre kerülő egyéb illetékekot. -Ezok az utóbbi kikötések a gazdák körében elégedetlenséggel találkoztak- Felvetik azt a kérdést, mi ért követeinek a gazdáktól kettős biztos:.tákot,először váltót,azután kötleveíet is,miért alakítják át ezt a fagykárkölösönt exportüzletté és miért kapcsolódik bele a Futura,amely a kölcsönt szerfelett megdrágítja azoknak a gazdáknak,akik egyébként előnyösobben tudják gabonájukat eladni? Ebben a kérdésben a sajtóban is történtek felszólalások és az egyik ellenzéki képviselő előre be jelentette,hogy az ügyben interpellálni fog. - Papirosformák szerint a felmerült aggodalmak nem indokoltak, remélhető azonban,hogy ezeket kölesönökciő lebonyolítása nem fogja igazolni. A helyzet ugyanis az.hogy a kölcsönakcióra szolgáló pénzösszeget külföldi pénzintézettel csak exporthitel céljára sikerült biztositani, A hitel természetének megfelelően az oxpert céljait szolgáló terményt kőtlovól utján biztosítani kellett,az igybiztesAtott terményok átvételérc azonban előrelátható-n nem fog sor korülni,/F olyt«kö v,/ §%Q
