Hetikiadás, 1929. január-december

1929-07-16 / 28 [1515]

/:"Dervis bég" második folytatása:/ tétlenségemet, komolyra fogta a szót: Mondd meg a kapitányodnak, - mondotta, - hogy könnyebb fába vágja a fejszéjét, mint abba, hogy elvegye tőlem a döbrögi végházat! 'Áldozatokkal szereztem meg a nagyúrnak s amig élek, meg is fogom neki tartami!...Máskor jobban válogassa meg a kémeit, ha várat akar foglalni, mert ahány'kémet eddig kiküldött, az mind az én emberem volt...Magam is ott jártam köztetek, ismerek mindenkit. Ez az utolsó eset, hogy kegyet gyakorlok veletek szemben, de jegyezzétek meg magatoknak, ha még egyszer valaki közületek hivatlanul Döbrögbe jön, elevenen nyúzatom meg!...Most, ez egyszer ép bőrrel szabadulsz te is, meg az az ostooa vallon legényed is, 'de hogy le ne tagadhassátok, amit m$st mondtam, az üzenetet levélben is megírtam dicső' gazdádnak!..." - Ami ezután következett, arra már csak halványan emlékszem;. .Bejött egy csomó spáhi, megfogták és -betaszították valami sötét iielyre, ahol már eszméletlenül hevert a másik velem jött legény... Gallier halotthalványan hallgatta Donelli 'hadnagy jelentését. Balsejtelmek lepték meg. Reszkető hangon kérdezte: - Ki volt az'elveszett főlegény?... Csak nem... - Jól sejted! .. .0 volt! .. .Dervis 'bég! ... XXX Talán felesleges mondani, hogy Gallier jakab, a koppányi vallon kapitány örökre felhagyott a hiábavaló kisérletezéssel, hogy Döbrögöt visszafoglalja. # > XXX - CSELEBI HASSZÁN •A gyapjú helyes nyirása és raktározása. A hibás kezelés következtében a legjobb gyapjú is sokat veszített értékéből,ezért a gyapjú nyirása és kezelése sok figyelmet követel. Kerülni kell azt,hogy az állatok izzadtak legyenek a nyírásnál,mert különben a lenyírt bundát nehéz lesz kiszárítani. Már pedig a nedves gyapjú súlyos hibák okává válhat.Nem szabad tehát azonnal nyírni a juhokat,ha nyírás előtt hoszszabb utat tettek meg. A helyiség,ahol a nyírást végezzük,lehetőleg tiszta és levegős legyen. Ha a padló agyagos,terítsük le ponyvával,hogy a bunda be ne piszkolódjék.A száradás érdekében szükséges a helyiséget alaposan szellőztetni. Hiba,ha túlságosan sietnek a munkások a nyirásaal,mert igy a juhon tulmagas és egyenetlen tarló marad.Az egyenetlenséget ugy próbálják aztán helyrehozni, hogy egyes helyeken újra nyírnak,ami által nagyon rövid szálak állanak - elő,amiket a gyár nem tud használni. Általában az asztalon való nyírást jobbnak tartják,mert kevésbbé fárasztó. A nyírás sima lefolytatására Döhrmann Viktor közlése szerint szükség van adogatókra,akik a nyírásra kerülő juhokat a nyiroknak átadják, továbbá két gyermekre,akik részben tisztogatnak,részben a nyírás által okozott esetleges sebeket bekenik. Szükség van még bundaszedő lányokra,akik a lenyírt^bundát a válogató asztalra viszik,továbbá válogatókra és végül zsákolókra, A válogatók a bundáról a hasláb részeket lefejtik és külöm csomókba gyűjtik össze,a bundát pedig gondosan összehajtják és egymás mellett sorba rakják. A bundákat többször kell megforgatni,mig nedvességüket elveszítik.A kiszáradáshoz körülbelül 3-6 órára van szükség. A zsákolásnál nem szabad nagyon megtölteni a zsákot,a lazábban zsákolt gyapjú egyenletesen és jobban szárad. A hulladék hasláb és bőrgyapju,továbbá koloncot külön kell zsákolni. A tul szorosra tömött és a raktározásnál egymásra halmozott zsákokban a gyapjú megfülled. Ezt onnan lehet észrevenni,hogy a gyapjú erősen felmelegedik.A megtámadott gyapjú sárga szinü és szakadékony lesz és sojat veszít értékéből.