Hetikiadás, 1929. január-december
1929-01-22 / 3 [1515]
/A magyar ügy folytatása/ Bnnek pedig óriási jelentősége van az ő szempontjukból, mert délszláv szomszédaink nagyon is jól ismernek bennünket, hiszen évszázadokon keresztül hűséges fegyverbarátságban éltünk, jól tudhatják azt, hogy a magyar nemzet adott szavát minden körülmények között meg szokta tartani. Egyetlen gesztussal megszabadulhatnak tehát az őket fenyegető egyik legnagyobb veszedelemtől, elháríthatják fejük felül a fenyegető Damokles kardot. Mennyi feleslegesen lekötött energia szabadul fel és mennyi hiábavaló erőfeszítés meddősége szűnik meg ezzel. Ha pedig erre önszántukból nem határoznák el magukat még idejében, akkor, nem sok idő múlva, úgyis, a tények kényszeritő ereje fogja őket erre rábirni. Mennyivel szebb, nemesebb és okosabb gesztus volna, ha ezt önmaguktól megtehetnék. Mussolini, az olasz világpolitika zseniális irányitója, még a Vizkereszt napján kiboosájtott belgrádi kiáltvány előtt kijelentette egy amerikai ujságirónak, hogy a békerevizió, bármennyire is ellenkeznek még egyes hatalmak, elkerülhetetlenül szükséges. Magyarország sorsán könnyíteni kell - mondotta - és Magyarország nem maradhat meg mai helyzetében. 1935-ben jelölte meg azt az időpontot, amikor Európa jelenlegi térképén ujabb lényeges változások fognak történni. Már pedig nagyon jól tudjuk, hogy Mussolini nem a szavak, hanem a tettek embere. Mussolini nagyon is jól tudja, hogy mit beszél. Ha mindezeket szükségesnek tartotta a világgal közölni, akkor erre bizonyosan meg is van az oka és ennek az eljövendő hét esztendőnek sorsát elő re la tja és erős kezében tartja. Ezeket a szavakat közvetlenül követő események már is igazolják az olasz államférfi zseniális előrelátását, mert hiszen nemosak az események külső képét, hanem azok belső rugóit, inditő okait és azok vágható következményeit is ismeri. Vessünk azonban egy tekintetet másfelé is. A Felvidéken Tuka Béla dr. pozsonyi egyetemi tanárt, a tót néppárt egyik vezéremberét a oseh önkénykedés nehéz fogságra vetette és hazaárulás cimén eljárást vezetnek ellene. Ez pedig azért történt, mert Tuka, a tót nép önállóságra való jogát, a oseheknek a Felvidékre vonatkozó jogainak elvesztését, a pittsburgi szerződésben kikötött tizesztendős szerződés idejének lejárta után kikötött népszavazás elmaradása folytán a Felvidék területén a törvényes jog üresedését merte hirdetni lapjában. A oseh önkénykedéssel szemben nem tehetünk mást, mint idézzük Payotnak, az ismertnevü, előkelő francia irónak régi mondását: "Magyarország csodálatraméltó földrajai egység, amelynek egyes részei öszhangzatosan egymásra vannak utalva és nem szakíthatok el egymástól... A tótföldi madarak ősszel Magyarország és nem Csehország felé veszik útjukat s a magyarországi madarakkal indulnak délfelé. Magyarország zárt egész és annak egyes részei, még ha az országot feldarabolnák is, idővel önmaguktól osatlakoznának vissza a csonka törzshöz." Megmarad a buza-haszonbér. Az utóbbi időben hire terjedt, hogy a buza áresésével kapcsolarban meg akarják szüntetni a buzahaszonbérek rendszerét ás pengőben állapítják meg a bérösszeget. Illetékes helyen kijelentették, hogy-semmiféle olyan tervezet nem készül, mely a buzahaszonbéréket át akarná változtatni. n LJ
