Hetikiadás, 1929. január-december

1929-06-18 / 24 [1515]

/A nyomorék gyermekek megmentésének ügye a megoldás utján folyt./ * \ \ Azokat pedig,akikot még sem lehet a munka száméra megmenteni,felnőtt korukban is intézetekben tartsuk együtt,mert akkor nem érzik annyira nyomorúságukat,mintha egészséges emberek közt élnek. A népjóléti miniszter ur elrendeli az adatgyűjtést,igen nagy jóindulattal foglalkozik a kérdéssel ós meg van a remény arra,hogy ezt a fontos kérdést intézményesen,kielégítő módon megoldja. Zoöke Antal dr.országgyűlési képviselő: -Nagyon sajnálom,hogy a népjóléti tárca tárgyalásánál nem voltam itthon és igy ebben a kérdésben nem szólalhattam föl. Horváth profeszazor memorandumát elolvastam és elejétől végig igazat adok neki.Igen hagy nemzeti érdeknek tartom nemosak a nyomorékok szenvedéseinek megszüntetését, hanem annak a munkaerőnek és energiának megmentését,amely a nyomorékokban is megtalálható. A népjóléti kormánynak elsőrendű kötelessége a bajok megelőzése és ezek közé számitou azt is,hogy ha valaki nyomorékká lett,azt ne hagyjuk el,ne engedjük,hogy kegyelomkenyéren élje le életét,hanem próbáljuk viaszaadni munkaképességét, ügy gondolom,hogy akkor,amikor az egészséges gyermekek számára 5 ezer iskolát adtunk,ezeknek a szerencsétlen nyomorék gyermekeknok ós szülőknek érdekében is mindent el kell követnünk; Szükségesnek tartom,hogy legalább vármegyékként állitsunk fel a nyomorékok számára internátust,illetve gyógyitó ás foglalkoztat* helyot,ahol néhány speciális mesterségre azokat is ki lehetne tanitani,akinek testi épségét a legnagyobb igyekezett mellett sem lehet visszaállítani. Szeretném,ha a Hyomorókgyermekck Országos Otthonát az állam sokkal jobban támogatná ós hasonló intézeteket minél nagyobb számban állítanak fel. \ A keleti piacokat kell ueghóditani kivitelünk részére. ílagyarország meglehetős sikereket ért el már iparcikkeivel a balkáni piacon,de még mindig nagyon kis mértékben részcseaünk csak az egyes államok bevételében. Ka,mikor a kereskedelmi mérleg passzivitása oly n^gy gondot okoz,nem lehet belenyugodni abba,hogy Magyarország ligfeljeV*\ 5>-ot tud elérni a vele szomszélos áliamok bevitelének ellátásában ós hOgy 3 °J>-iG sem tudunk eljutni olyan piacokon,mint például Bulgária,ahol \ a politikai viszonyok sem akadályozzák meg érvényesülésünket. Ujabb időben úgyszólván minden állam ki.aéletlen harcot folytat a külföldi piacok meghódításáért ás e versengésben úgy látszik legnagyobb kilátásaink kelet felé vannak,részben földrajzi helyzetünknél fogva,részben pe^ig azért,mert iparunk az országokénál fejlettebb. A legelső teendő ezeknek a külföldi piacoknak a részletes felkutatása és a kiviteli lehetőségek megállapítása. Lengyel Géur. a magyar vámpolitikai központ igazgatója tanulmányt irt e kérdésről s megállapította,hegy ugy Jugoszlávia,mint Románia bevitelében a távolfekvő országok,mint Franciaország,sőt még Angolország nagyobb mértékben részesednek, mint mi. Igy például Görögország bevitelének nem egészen 1 bonyolította le Magyarország. Ebből látszik,hogy ezekben az országokban nv?.gy lehetőségeink vannak,ha hozzálátunk kivitelünk megszervezéséhez ós pois^toaan mogállapitjuk milyen árucsoportokkal tudnánk ezeken a piacokon eredményesen versenyezni.