Hetikiadás, 1929. január-december
1929-06-25 / 25 [1515]
f \ Balkáni:, harci zaj . \ A világháború borzalmas ideje előtt Európa békés népeit a balkánt . viharos szöglet nyugtalanította állandóan. Onnan, a délszerbiai és montenegrói határokról, a Macedón ás albán területek felől keltek szárnyra ogymásután a nyugtalanító hirok és ott dördült cl az első ágyúlövés is, moly megnyitotta a világháborút beharangozó balkáni hadjáratokat is. k világháború végén megalkotott uj é O'zeráttexi területi rendelkezések Balkán határait feltolták az európai kulturált 'népeklakta területek szivébe ós ezzel egyidejűleg a balkáni viharos szöglet kiterjeszkedett egyszorre Albánia határaitól Madocodián végig a bolgár határ mentén egészen Bosszarábiáig. Hiába mondó.tta Fooh marsall, hogy a legközelebbi európai *>, v . ,hábcru szintore Kolotszíló^zia,. lesz, mert ebből a jóslásból os kis az tűnik ki, hogy a •puristeörnyóki békekötések megalkotói mennyire nem ismerték, vagy mennyire félreismerték Balkánt és a balkáni népeket. k balkáni viharos szöglet felől most újra háborús mozgolódás és harci fenyegetőzés gyanús zaja hallatszik, k román közvélemény szócsöve, a román sajtó,tartja elérkezettnek a kellő időt arra, hogy háborús fenyegetőzésének • lármájával megzavarj-, a világ népeinek békés nyugalmát. Traján császárra hivatkoznak, aki szerintük Románia nyugati határául a Tiszát jelölte meg. Ám elfelejtik hozzátenni, hogy Tr-.ján a római birodalom hatalmas császáré, volt, aki noghóditotta és leigázta Dáciát és saját birodalma felől Visszafelé jelölte meg ezt a határt, nem pedig Bukarest felől, mely attól tartunk, akkor még sehol sem volt a mai omániával egydtt. Nincs okunk arra, hogy tragikusan fog-, juk fel ezt az oktalan és telhetetlen román háborús fenyegetőzést , bár müveit és békés népek között az ilyesmi eléggé szokatlan ós bizonyos körülmények között végzetes következményekkei járhat, azonban figyelmünket nem kerülheti el ez B bizarr jelenség, mert nagyon jól tudjuk, éppen a világháborút megelőző kétséges időkből, hogy a balkáni viharos szögletben sokszor nem riadnak vissza a legnagyobb szélsőségektől som. * reálpolitikai tényezők sorában kétségtelenül igen jelentős helye van h népek gazdasági és politikai törekvéseinek és szoknak a belső feszítőerőknek is, melyek cselekvésre ösztökélik. Ilyen szempont- .. bői fogva fel a román sajtó egyre fokozódó izgatottságát és izgatásátállandóan számításba kell vennünk a minket érdeklő, sőt komolyan fenyegető oshotősé*geket. . Sándor Móriö gróf, az európai hird magyar urlovas, akinek lovasbravúrjai még ma is páratlanul állnak az egész világon,Metternich kancellár veje lé-vén , nem vett # részt a szabadságharcban, do azért magyarságával mégis tüntetett Bécsben. Éppen a legveszedelmesebb időben, aiikor legjobban üldözőbe vették^ a hazafiasán érző magyarok-1^magyar ruhás kocsissal és hajdúval a bakon saHangos négyes fogatával hajtatott naponként az osztrák főváros utcáin. Mikor emiatt névtelen levelekben kellemetlenségekkel fenyegették meg a magyar érzésével tüntető grófot, ez azt válaszolta nyilt levélbon, hogy : "A fenyegetőzésektől nem félek, mert megvéd engem a jóérzésű polgárok ismert lojalitása, mely nem burkolózik a névtelenségbe, megvéd engem a törvény és szükség esetén maga az alólirott is." Mi is azt hisszük most hasonló helyzetben vagyunk. Régi határainkért vivott szabadságharcba nem szállhatunk, mert körülményeink ezt meggátolják, D.c ha nemzeti érzéseinkben megsértőnek és bántalmazásoknak leszünk kitéve, sőt nemzeti életünk kerül ve3zoiolembe, akkor mi is azt tartjuk, hogy bizonyára megvédelmez minket a civilizált népek lojalitása, mggvédeÍmeznek a népszövetség törvényes rendelkezései is és végül szükség esetén, ha arra kerül a sor megvédelmezzük magunk is önmagunkat. Mert akkor lehullana*.kezünkről a rája vert bilincsek. Akkor majd Románia is megtanulja végre, hogy a fák nem nőhetnek az" éjgig és sokkal okosabb dolog a megszerzett ás . ^ u. a -•••-' ri\ m összerabolt javak és területek megtartásáért minden lehető áldozatot megadni, ha ezzel reményük nyílhat azok megtartására, minta. . . botor és oktalan módon kockára votni mindent és bárgyú erőfeszítéssel felidézni újra a már olült háborús vészedelmeket.
