Hetikiadás, 1929. január-december
1929-06-25 / 25 [1515]
hogya n_ kezaöaott az északi sark icutatása? r Alig van olyan tudományos vagy földrajzi kutatás, amely annyi tudást és bátorságot tételez föl,mint az északi sark kutatása.Az északi sark kapujáig már az ókorban eljutottak. Krisztus előtt 385 körül Pltheas Masszhiából Nagybritinnián át megy Thule-országba,ahol a nap hamarosan eltűnik.Ez az ország valószínűleg Norvégia* Tudományosan csak a kö«»'.ckor észak germánjai kezdték megismerni az északi sarkot. Pltheas munkáját egy norvég nemes Ottav folytatja a 9.században. Ö a fehér tengerig jut.De ennél fontosabb a normannok előnyomulása. Ök egészen a Nowaja Semljáig jutnak.Eirik Rande pedig még 1000 előtt Grönlandba jut.- Csak a középkor végén indul meg nagyobb tempóban a kutatás. A lö.'században tünteti fel először a dán űlavus két térképén Grönlandot; Sommit sem iudunk ró la,hogy Kolumbus ismerte-e fölfedező elődeit. Azt tudjuk, hogy Bristol a 15.században kereskedelmi összeköttetésben volt Islanddal. Onnan indult 1497-ben az olasz Gabotta - John Gabot - és Ujfundlandnál a sarki jégre bukkan. De az angol gyarmati szellem még nem élt. 1500-ban ujabb expediciók indulnak Grönlandba.A portugál Gaspar-testvérek 1508-ben fölfedezik Ujfundlandot és az egész 16.századon át portugál birtok volt. A hollandok a 16.században expediciót küldenek és 1596-ban a F^itzbergákat fedezik fel. A kutatások előbb északkeléti,majd északnyugati ^.ányban folynak. Egymásután különféle expediciók történnek,de a pálmát Henry Huison viszi el,aki négy utján át 1607-11-ig, . az északi sarki átjárókat keresi, 1616-ban Baffin folytatja a munkát,elérte a 70 szélességi fokot és megtalálja az északi átjárót. De a jég akadályozza,hogy átjuthasson s ez kétszáz évig nem is sikerült. Ezután az oroszok is belekapcsolódnak a kutatásba. Amerikában a prémkereskeiők társaságot alakítanak a kutatás folytatására. A skót Mackensie 1789-ben a róla elnevezett folyó torkolatáig jut.A 19.században már erősebb ütemben folyik a kutatás.Parvy,John Franklin, Ross nevezetes utakat tesznek,A 19,század 40-os éveiben újra fellángol a kutatási vágy és a hires Franklin - ki már akkcr 59 éves - 1845-ben útra kel Csebus és Terror nevü hajókon és nem;•jött többé vissza. Az ő szerencsétlensége 40 ujabb expediciót eredményezett. Ezek a Franklin-kutatók 1848-tól 79-ig nagy földrajzi eredményeket értek el- Itt az angoloké az elsőségekkor kezdett a szánut nagyon kifejlődni. A 3affin-öböl ,Bering-ut és a szárazföldön a Mackensie felöl már 1848-49-ben közieke tek. A következő évben már 16 hajó indult I kutatóutra. Köztük volt Collinsonjazt az átjárót készitette elő,ahova .amundsen 1906-ba jutott. A Franklin-kutatás után Amundson és Sverdrup lesznek nevezetesek.Azután az amerikaiak következnek.Az amerikai Greely indítványára 1882-83ban nemzetközi sarkévet rendeznek,melyen 11 állam működik közre.1891-ben Peary következik,1909-ben eléri a sarkot. A célokat igy csoportosíthatjuk: szárazföld,tenger,jégterület, Alaskában az állatok megszerzése kecsegtetett.A Spitzbergákban a talaj kincsei, utak és átjárók keresése, - jnmundsen északnyugaton,az eresz Brussilow északkeleten. A sark hősei Nansan.Andrée,'Peary,Amundsen. Eleinte csak nyári utak voltak.A 16.században volt Kóla félszigeten az első kényszerű telelés,mely hatvankét ember életébe került. Baront telelt először önszántából a Newanja-Semlja északi partján,de belepusztult. A szánokat emberek,kutyák,szarvasok és ponnik húzták. Nordenskjöld 1872-ben 40 rénszarvas: vitt magával.Egy 1908-iki eresz expediciú 1500 szarrast vitt •agával* Franklin-kutatók még maguk-húzták a szánt.Nansen is maga húzta.Az automobilt is megpróbálták,de csak kis területen.A jégen a kutyák a legalkalmasabbak,a tundrákon a rénszarvas.
