Hetikiadás, 1929. január-december

1929-06-25 / 25 [1515]

Hetikiadás. . -------------- tL. oldal. \k buzakrizis folyt./ - Reméljük, hogy azok az intézkedésük"., amelyeket Amerikában tettok nem olyan irányban érvényesülnek a gyakorlati életben,hogy a bmza világpia­ci árát még lejjebb szoritsák,hanem abban az irányban,hogy a buza ár védelme Amerika részéről megtörténik és bizonyos elenállé képességet fog a világpiacoxi a bmza árában előidézni. Ha az ellenkező történne,ez még sulyosbbitaná a helyzetet.Ameriaában ugyanis az állam összevásárol bizonyos feleslegeket és erősön befolyásolja .majd a piacot,hogy ez& a mennyiséget piacra dobja-e vagy vis-zatartja, ^agy óggodalommal néznénk a helyzetet.ha nem szilárdulna meg a buze. ár<- ,mort ilyan megás termelési költóég és ilyen ahcsonv ár mellett n em lehet termelni. - "Torster Elek. országgyűlési képviselő: - Ugylátszik,hogy túlzott börzejáták okozta a nagy árzuhanást. A pesti "•"utőzsde függvénye -i csikagói börzének, Készletek kétség kivül még vannfk, _e gondolkodóba ejt az a jelenség,hogy az,ó buza ára alacsonyabb.mint az uj buzae, holott az ó buza felorlesre termeszetszerui.eg alkalmasabb az új­nál. Hogy a tervezett buzaprjpagandának és egyéb akciónak lesz-e valami eredménye, nagy un kétságes^Fontos volna,hogy . t , a börzén .ezt a szertelen játékot megrendszabályozzák. Egyesek fedezet nélkül óriási mennyiségeket dobn ik piacra és ezzel a spekulációval törik le az árakat. Régen, a békeidőd­ben is láttunk hasonló jelenségeket, és amikor a börzén megszűnt a speku­láció, a helyzet javult, Igen sok függ attól is,hogy milyen lesz a külföldi termes.A gazdák kilátása egyelőre szomorú,mert a nagyobb ás állandóbb javu­lásra kevés 8 remény. - Farkass Géza országgyűlési képviselő: - A krizis enyhülése azon fordul meg,hogy Amerikától spekuláció-e a nagy árlenyomás,vagy állandósuló dolog,amelyet azért csinálnak,hogy tönkre tegyék Európa gabonatermeléstt. Ha csak ilyen ár mellett lehet értékesíteni, akkor nekünk a buza többe kerül,mint amennyit kapunk érte. Más termelési ágra csak ugy térhetünk át,amennyire a talaj és ágh.jlati viszonyok megenge­dik. A Duna-Tisz.: közén és északkeleti Magyarországon szárazságra hajló az lö és ott mááb,mint gabonát nehéz termelni. Éppen éghajlati és tal jvi­szonyaink miatt nem lehet ^agyarorszagot búzatermelő voltából kivetkőztetni. Ez persze nem jelenti azt v ahol a lehetősége mutatkozik,ne térjünk át más termelési ágakra. /^*-*^ - Nagyon fontosnak tartom a földmivel0sügyi kormánynak azt a tervét, hogy egységes minőségű terményt tudjunk kiszálliteni.Eredmény várható akkor, ha minden vidékre megáliapitnatjük,hogy ott milyen buzafajta,vagy általában más termény termelhető a legnagyobb sikerrel. Ez nagyban elősegiti az exporfiot. - Álla tkivi telünk szempontjából nagy fontossággal birna. ,ha Eémetore szaggal legalább ad hoc megegyezést köthetnénk a marha ás sertés kivitelre , amire ugy tudom kilátás van. Az utóbbi években lókivitelünk erősen fellendült A külföldi hadseregsArészéró nagyrészt nálunk vásárolják a lovakat, s mivel elég jó árakat tudunk elégni,ez nagyban fellendítette a lótenyésztésankét. Az a meggyőződésem,hogy par éven át lókivitelünk szép eredményeket fog mu­tatni és ez külkereskedelmi mérlegünk javára esik. - A kartellek szabályozása is elősegitené a gazdasági helyzet alakulás sát. Hosszas küzdelem eredményeként a kormány behatóan foglalkozik a kartell kérdés megoldásával, s reméljük,hogy erre az őszi parlamenti kampán elején sor kerül. Hon lehet kétséges,hogy a kormánynak minden eszközt me*.t ragadnia arra,hogy ; hóna alá nyúljon a rendkivül súlyos helyzetben lévő mezőgazdaság nak,mert ha nem jön valamilyen sogitség, a helyzet katasztrofális lehet. ÍÁ ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom