Hetikiadás, 1929. január-december
1929-07-02 / 26 [1515]
A bukaresti kormány előbb valótlanságoktól hemzsegő jegyzékkel, majd háborús fenyegetőzéssel,végül bölcs tanácsokkal fordult felénk legutóbb és mindenképpen azon iparkodott,hogy lekösse figyelmünket,anélkül,hogy törődne azzal,vájjon mindez túlságosan érdekli-e a magyar közvéleményt. Pedig tudfcatná,hogy bölcs tanácsokkal éppen ugy el vagyunk látva,mint ahogy háborús fenyegetésben töltjük Trianon óta - egész életünket, hiszen a kisantant államok milliós hadseregeinek szuronyai szegeződnek felénk állandóan, A hozzánk érkezett rosszindulati és fenyegető jegyzékekbői és demarsokból pedig vaskos és tartalmas " zöld könyvet " áliithat,majd össze külügyminisztériumunk,ha annak is elérkezik ideje,hogy a kisantant államok állandó rosszindulatának és ellenünk való fenekedásének diplomáciai okmányokkal való igazolása napirendre kerül. De a legújabb román jegyzék kiemelkedik az átlagos jegyzékek sorából,mert olyan nyugodt visszautasításra talált és végdl olyan általános"frészvétlenségbe és sikertelenségbe fult,amilyen még egyetlen kisantant jegyzéknek sem jutott osztályrészül. Fokozza még ennek a szerencsétlen,balkézzel készült jegyzéknek szán lmas sorsát, az a gyászos sietség,mellyel a román kormány iparkodott az egész mesterkélten felfujt ügyet & válasz átvétele után nyomban elsimitáni és ugylátszik már szerette volna -zt mirurél hamarabb meg nem történtnek tekinteni. Ez a diplomáciai kisiklás pedig nem azt jelenti,hogy a jegyzék elküldésire ürdgyül szolgáló eset lényegében különbözik a többitől,hanem azt, hogy -> román kormány a kisantant másik kát államának kormányával együttsem vette észre mennyire megváltozott időközben a diplomáéi-- i légkör ás mennyire tisztább vizekre tolódtak el ujabban az eszmeáramlatok. Éppen ugy,amint néhány év előtt a né >ek történetének országútján kidőlt ós elpusztult a nyugatmagyarországi korridor gondol- ta, mit annakidején kellő h-tárózottsággal nyomban meg is állapítottunk, most pusztulófélben van a kisantant államok fontosságába vetett hit is,melyről lasaankidsnt bebizonyosodik,hogy az üres és tártalmatl r n jelsz- vak sorából való. Ma mar kezdi belátni • nyugati nagy népVök közvéleménye,hogy ezeknek az államoknak létét semmiféle különösebb külső veszély nem fenyegeti és igy a számukra biztosított fentartáaxnélküli és nem minden szerénytelenség nélkül egyre-másra igényelt,igénybe vett, sőt megkövetelt támogitásnik semmi különösebb célja és értelme nincsen. Ezeknek .iz állmoknak nyilvánvalóan túlzott hivatást és jelentőséget tulajdonított k,-minek belső szervezetlenségük és kulturátlanságuk miatt nem felülhetnek meg és talán mögüle asudálkozn k legjobb ^n azon,hogy i&ig óráig ilyen szerepben tetszeleghet* nek önnv guk előtt. Tekintsük bármely kisantant államot,nem látunk egyebet, £ mint felfuvalkodott,egészen kezdetleges kulturilie viszonyok között állő kis , államokat,me lyek meddő igyekczettel,kSzépeurópai hatalom szerepét iparkodjákr Ezeknek az államoknak fele akkora területtel sokkal szebb és s eredményed működéire spkk.l több kilát st nyújtó kulturális jövőjük nyilik,mint jelenlegi túlzott ás határozottan groteszk kereteik között,mikor maguk sem tudják mihez íogjanak/és hol kezdjenek hozzá a rájuk váró nehéz feladatok megoldásához. / Mindezt Európa minden államában nemsokára már a verebek is csiripelni fogj/ák és ilyen körülmények között b josan találhatott meleg fogadtatásra a kisantant államok Magyarország ellen intézete demarsa, melyet a román ..sajtó háborúval fenyegetőző kórusa kisért. Az Burópai közvélemény felfigyelt eTS megállapított' ,hogy sohi nagyobb közömbösséggel háborús f enyege tő .zést Ö@m fogadtak,mint amilyen fogadtatásban részesitette a magyar közvélemény a röffl&. n vaklármát. Ebbé a közömbösségbe belefúlt a kisantant egész diplomáciai akciója.* . F -£t> T^Ö-V-J^. . Válaszképpen H magyar képviselőház legnagyobb rijTtflÉtomiálitöriTÓnybe iktatta a ^oliogg-egyezményt, a külügyminiszter pedig válaszában kjeientette, hogy a román jcgyá'ák félreértéseket és tévedéseket t-. rtalmáz. Ezzel a fiaskónak beillő méla akkorddal végződött a legújabb kisantant nekibuzdulás,mely céljával éppen ellemtétes erwdményt ért el, mert bebizonyított' ° kisantant államok kormányainak felületességét és oolitika i dekadenciáját. -Cin. i v .
