Hetikiadás, 1929. január-december
1929-05-28 / 21 [1515]
%gynehezen elámít a fejünk fölül az a szokatlanul hideg tál, amelynél hidegebb csak 150 évvel ezelőtt sanyargatta az emberiséget.Az első meleg tavaszi nap szinte újjáalakította az egész természetet és most már önfeledten tobzódunk abban a gondolatban,hogy a nélkülözés és fázás után végre itt van á meleg nyár, Bár Csonkamagyarország lakóinak gazdasági helyzete a háború előtti évekhez viszonyítva annyira megrosszabbodott,hogy csak elenyészően kevés hányada gondolhat arra: hol fogunk nyaralni.. Budapestet,Magyarország fővárosát külföldön is fürdővárosként ismerik,mert a természet annyi gyógyitó hatású forrásvízzel áldotta meg ? hogy egész Európában nincs annyi gyógyító viz,mint itt a Duna partjen. A főváros lakosságának nagy része mégis inkább idegen országokba vándorol el a nagy hőség idején.Sokan foglalkoztak már ezzel a kérdéssel és két okra vezették vissza ezt a valóságos népvándorlást,Az egyik az a régi magyar betegség,amely szerint csak az az elegáns és előkelő,ami nem magyar.A.másik pedig gazdasági vonatkozású.Csonkamagyarország fürdői ugyanis még ma sem szokták meg az idegenforgalmat. A mi népünk ugy gondoIkodik,hogy a kínálkozó alkalmat ki kell használni és a házába,vagy községébe elvetődött nyaralót meg kell könnyebbíteni pénzétől. Csodálkozva látjuk azokat a reklámokat.amelyeket oszttak,olasz és francia fürdők lüldözgetnek hozzánk .A külföldiek megbecsülik a nyaralókat és olyan árakat számítanak a lakásért és élelemért,amelyek a legtöbb esetben olcsóbbak a magyarországiaknál.Igaz,hogy ezek a fürdők és a körülöttük lévő falvak az idegenekből élnek és helyes üzleti érzékük is azt parancsolja,hogy tapintatosan.olcsón szolgálják ki vendégeiket,mert ellerw. kező esetben elesnek kereseti ós megélhetési lehetőségüktől. A magyar fürdők gyámoltalansága és kényelmessége is hozzájárul ahhoz,hogy a magyarok inkább szeretnek külföldre utazni..»z utóbbi időben tapasztalhatunk ugyan némi javulást ezen a téren is,de a külföldi propagandareklám még mindig messze elmarad a világhírűvé vált fürdőké mögött*Az állam különféle kedvezményekkel szintén a magyar fürdőhelyek pártjára állt és nagy áldozatkészséggel olyan építkezésekbe is kezdett,amelyek hamarosan azt fogják eredményezni,hogy a magyar fürdők külsőleg is egyenlőek lasznek^az idegenekével.Pontos kimutatások szerint megállapítótták,hogy évenként átlag 200 millió pengőt visznek ki a magyar nyaralok külföldre. * mi viszonyaink lözött ezt a hatalmas összeget,ha nem is teljesen - de nagy részben itthon 1: ^'.lőhetne elhelyezni,ha a fürdők igazgatóságai és az őstermelő lakosság'megértené az idők szavát és mindenben olyan elbánásban részesíte nék vendégeiket^ . azután meg a nyaralók se . kényeskednének, /mint külföldön A gazdatiszti törvény reformja. M gazdatisztek szolgálati jogviszonya mai napig rendezetlen és megoldatlan a gazdatiszti nyugdíjbiztosítás kérdése. Már régóta sürgeti a gazdatiszti társadalom ezeknek a kérdéseknek rendezését. A gazdatisztek és erdőtisztek egyesülete emlékiratot szerkesztett* melyben a parlament és a felsőház minden egyes tagjától javaslataik támogatását kérik.Az emlékirat utal arra,hogy a gazdatiszt,ha kioregszik^a legnagyobb nélkülözések, sőt nyomor elé nézőmig az agrár 4agyárországon a gazdatisztek nyugdíjazásának kérdése még nincs rendezve,már egyes ipari államok is rendezték azt* Elavultnak mondja az emlékirat a mezőgazdasági szakképzettség tekintetében a helyzetet,mert ma bárki folytathat nagybirtokon gazdatiszti tevékeny- . séget,ha szákismeretei még annyira hiányosak is. A minőségi termelés előmozdítását csak szakképzett emberektől lehet várni.Végül azt kéri az emlékirat, hogy az ezekre a kérdésekre vonatkozó törvény ja vaslattorvez eteket a földmive lésügyi minisztérium minél hamarabb vigye a törvényhozás elé..
