Hetikiadás, 1929. január-december

1929-05-14 / 19 [1515]

Az OMKE 25 éves .jubiláris közgyűlése. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés legutóbb tartott jubiláris közgyűlésén Sándor Pál elnök hosszasan foglalko­zott a kereskedők kedvezőtlen anyagi helyzetével. Hangoztatta," hogy a csekély forgalom és a magas adók miatt a -kereskedő nagyon rá van utalva a kölcsönökre, hitelt azonban ma úgyszólván csak uzsorakamatra kap. Mégsem szabad pesszimizmussal-nézni a dolgo ­kat, mert az^adómérsé KLésck ideje már elérkezett. A kereskedők iránti: méltányosabb adó és vámpolitikát sürgette és hangoztatta',' hogy békére van szükség a gazdasági élet minden ága közt, Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter felszó­lalásában rámutatott arra, hogy a békeszerződések felforgatták Európa egész gazdasági rendszerét. Ez a bajok főforrás^. A ke­reskedőnek az egyszerűséget', szolidságot, józan takarékosságot kell képviselnie a köz és magánéletben és alkalmazkodnia kell" az uj gazdasági struktúrához. Sutba, kell dobni azt a felfogást', mondotta továbbá ', hogy a kereskedő nem éppen olyan jó hazafi " és'#féppcn olyan jó tagja ennek a nemz étnek', mint bárki, aki becsü­letes munkát végez. ifni&rro Vargha Imre pénzügyi államtitkár ezután a pénzügy­miniszter üdvözletét tolmácsolta , majd a főváros , a Kereske­delmi és Iparkamara üdvözölték a jubiláns OMKE-t. Apponyi Albert grof rámutatott a gazdasági élfct nehézségeire, különösen a mezőgazdasági kivitel szempontjából, A nehézségek leküzdésében a kereskedelemnek is döntő szerepe van. Apponyi felszólalása után különböző üdvözlések követkoztok,-majd Balkányi Kálmán• emlékezett meg az elmúlt 25 év szereplőiről. Végül a kereskedelem aktuális problémáiról terjesztettek elő in­dítványokat. Az elfagyott szőlőt övek r e ndb'chozása . A gazdának óvatosan kell kezelni az elfagyott szői­löt és nem kell gondolkozás nélkül kidobni a tőkéket, amelyek gon­dos kezeléssel megmenthetők. Olcsóbb és célszerűbb a tövek megmen­tése, mint egész tábláknak uj tőkékkel való pótlása. A fagy sok helyen oly mélyre lehatolt, hogy a tőkének nemcsak a szabadban lévő része, hanem a gyökérzete is sokat szenvedett. Ezért vagy gyökérmetszést kell végezni, ami azonban a gyakorlatban nehezen vihető keresztül, vagy pedig a tőkéket kopaszfejre kell vissza-" metszeni és azután feltölteni. Igy a tőke fejből, vagy a karógyö­kér ép részéből uj gyökérzet fejlődik. Ehhez a segitési módhoz kell folyamodni olyan esetben, ha a vesszük, illetve a rügyek teljesen elfagytak, de ahol látszólag rendes hajtásnak indultak a vesszők, amennyiben a gyökérfagyás veszedelme fennforog, cél-" szerű a metszést elvégezni. Ellenkező esetben könnyen előfordul­hat, hogy a tőkék később pusztulna]; el teljesen. A. vidéki kamatviszonyok. A hivatalos kamatláb emelése nyomában a magánban­kok is felemelték^ugy a leszámítolási, mint a betéti kamatot. A Nemzeti Bank fiókfőnökei a vidéken, a körzetükbe tartozó pénz­intézetekkel olyan megállapodásokat igyekeztek kötni,hogy a hi­telkamatok csak fél százalékkal dráguljanak. Nagyobbrészt ered­ménnyel is járt ez a törekvés, úgyhogy a tolerált legmagasabb hitelkamat most 13 c /ó. ^inthogy a betéte]: .iránt éles a verseny a vidéki pénzintézetek .között, a betéti kamat csaknem mindenütt egy egész százalékkal emelkedett. in « 1VM

Next

/
Oldalképek
Tartalom