Hetikiadás, 1929. január-december
1929-01-15 / 2 [1515]
Magyar fiuk győzelme Svájcban . ^ j Meghatódva olvassuk a svájci újságok hosszú tudósításait, ane* lyek a Svájoi Cserkész Szövetség immár hagyományos kanderstogi si-versenyéről azólnak. Alig van versenyszám, amelyben nem magyar az első, pedig a vetélytársak között ott voltak a norvégek, finnek, svédek, németek és kanadaiak is, tehát éppen azok az országok, ahol a téli sportok világbajnokai termának emberemlékezet óta. És ezek között a budai kisdiákok a legjobbak! Pedig som az éghajlat, sem a megélhetési viszonyok nem olyanok nálunk, amilyenek a nemzetközi si-vorsenyek megnyerésére alkalmasak. Azután meg Trianonban elvették tőlünk a hegyeket, amelyeken a mostani urak világvaraenyeket rendeznek. A mi kisdiákjaininak csak a Mátra és a budai hegyek laakai maradtak. A felszerelésük is szegényes, hiszen a tisztviselő és iparos vagy kereskedő papáknak most nem telik külföldi kipróbált sporteszközökat vásárolni. És ennyi akadály ellenére is győznek a gyerekek! Az ifjú magyar izmoknak és idegeknek mennyivel nagyobb munkát kell kifejteniök az ilyen versaiyeken, hogy legyőzzék a vetélytársak kétségtelenül tökéletesebb felkészültségét,, Hiszen nálunk még alkalmas mester, oktató sem akad ós ezenfelül nincs^ a mi diákjaink mögött a sielő világbajnokok erkölcsi támogatása, dics«>ae^l sem. - Áz amszterdami stadionban a győztes magyar zászló előtt éreztem életemben legerősebben, hogy mit jelent ez a két szó: Magyar vagyokl ezt mondta vitéz Terstyánszky Cdön alezredes, az 1928. évi kardvívás világbajnoka, Szt a nyilatkozatot sok-sok ezer magyar diák is elolvasna. Az iskola padjain, a folyosókon és a sporttelepeken lángragyullt arrcal. kerekre tágult szemmel néznek és tervezgetnek a budai diák fejek. Kis öklük megkeményedik, szijrük tüzesebben dobog, amikor elsóhajtják: Majd ha én is bvjjt lehetek! ... Hát most beteljesedett a vágyuk. Kimehettek Svájcba, össze* mérhették erejüket és tudásukat a magukhoz hasonló külföldiekkel. Bizonyára összeszorult a szivük és megremegett az ajkuk az első próba kezdetén-, -de azután átvillant az agyukon az a tudat: Magyar vagyok! Engem győzni küldtek idei És győztek. Hosszasan el lehet gondolkodni ezeken a budai kisdiákokon, mert nemcsak ezek, hanem az egész csonka haza valamennyi rövidnadrágos iskolás fiát is ugyanez az erő, ugyanez a láthatatlan hatalom viszi a küzdelembe: Magyar vagyok! A budai reálisták nem hoztak szégyent társaikra, akiket képviseltek, mert olyan eredményekkel diadalmaskodtak, amilyenekkel idehaza a szeniorok, a felnőttek között is az elsők közé kerülnr'nek. igy is van ez rendjén* Manapság mindenkire megsokszorozódott teher jut a magyar sorsból és vigasztaló tudat, hogy már a kisdiákok is átérzik és teljesitik ezt a feladatot, - > Milyen legyen a gondos burgonyaszálljtás? Épen ugy,mint a gyümölcsök szállításánál nagy gondot kell fordítani a helyes csomagolásra és az áru ki válogatására,különben a >x szállitmány sokat vészit értekéből,ugyanúgy a burgonya szállításának is megvannak a szabályai. Ehhez járul,hogy a burgonyát meglehetős nagy részben a téli hónapokban viszik a piacra,amikor kettőzött figyelemmel kell vigyázni arra, hogy a fagy kárt ne tegyen a kényes gumókban. De egyébként is vigyázni kell akészlet összeválogatására,nehogy a küldemény menet közben megromolják. Ezért óvni kell a burgonyát az ütődésektől és a rakodásnál nem szabad ráállni. Ugyancsak a kímélés szempontjából jó,ha a burgonyánál gombos villát használunk.Legjobb mindig szárazon tartani a burgonyát és a ürakást sem szabad esős időben végezni,vagy pedig ilyenkor ponyvát kell használni.Fontos -áz is,hogy a teherszállító vágón a megfelelő időre biztosítva legyen, hogy a késedelmes szállítás miatt az áru meg ne romolj ék.Sáros,földrehullott burgoáyát nem szabad berakni a szállítmányhoz,mert az kerülvén felülreja vevő kedvét elveszi a vásárlástól. Jó,ha a gazda tisztában van azzal,hogy mire használható a burgonyatermése és csak olyan célra adja el,aminek valójában megfelel. . _
