Hetikiadás, 1929. január-december

1929-05-07 / 18 [1515]

Gj a .1 d 1, A történe len robogó szekere ujabb állomáshoz érkezett az idők végtelenségbe nyaló országútján. A lekötöttség éa alárendeltség helyzetéből kiemelkedett Magyarország európai elszigeteltsége megszűnt ' és elérkezett az ideje annak,hogy sorsának intézését öntudatosan,elhatározóttan és megfontoltan saját kezébe vegye újra. A körülöttünk mesterségesen alakitott szláv gyürüt át­törte a magyar élniakarás és a belső bomladozással küzködő kisantant államok tehetetlenül nézik az ezeréves magyar állameszme szárnyainak kibontakozását, melyek merész repülésre készülnek. A nemzetközi szerződések történelemellenes védelmezésére irá­nyuló fáradozások meddőknek és hiábavalóknak bizonyultak és a kisantant agresz­sziv fenyegetései már idejüket multák, Magyarország újra talpraállt és ellensé­geinek álmélkodó tekintetétől követve megindul újra ezeréves rendeltetésének utján. Olaszország legtekintélyesebb lapjai vezető helyen megírják^ hogy a magyar álla: külső alakjának és a magyar kisebbségek elhelyezkedésének kérdése most már napirendre került és nemzetközi ellentállások nem fogják meg­akadályozni ezeknek a kérdéseknek a megoldását.Belsőleg Magyarország csodálatos életképességet mutat - irják az olaszok - nemzetközileg pedig nem elszigetelt többé.Az olasz-magyar szerződés nagyszerűen ellensúlyozza a kisantant akcióját. Ezt a hiradást hozta nekünk Mussolini követe«Grandi,akinek magyarországi tartózkodása ezért vált történelmi jelentőségűvé. Az egymást követő napok egyhangú torlódásában távolból jövő harangzugásként csendül meg Grandi neve,mely a felénk nyújtott olasz baráti ke­zet és a magyar-olasz testvérbarátság soha el nem mulő eszméjét képviseli. Messze történelmi távlatokból ismerjük már ezt a barátságot, mely a legrégibb időktől kezdve,századokon át kitartott mellettünk ós nagyobb elismerést nem kaphatott a magyar nemzet,mint most,mikor az olaszok,mint erre valóban^legilletékesebbek,ünnepélyesen kijelentik,hogy a magyar nemzet a latin műveltség Közép e^jsópa keletére előretolt őrsége. Hogyan eltörpül emellett ádáz ellenségeink rágalmazó és gyalázkodó hadjárata és mikép válik semmivé az a gyü­lölettenger,melynek áradajat botor megátalkodóttsággai zuditották ellenünk a kis­antant falcseperedett hatalmasai. A kisantant megmutatta és "bebizonyito tta .hogy sémire sem képes.Létezési alapja a gyűlölet és fosztogatás, Jelenlegi alapja és fennállása a régi tiszteletreméltó jogoknak szakad; tlmeltiprás , - mig ezzel ellentérben Magyarország a műveltség ós biziositott rend előharcosa,mely hosszú évszázadékon át kialakult,békés fejlődésre alkalmas viszonyokat teremtett,a köz és magánjogok kölcsönös i-jóakaratú tiszteletbentartásán alapuló állandóságot nyújtott. Mit akarnak tőlünk ennél tebbet nyugat hatalmas árai,elvakult bódultságukban miért dobták oda darabokra telve ádáz ellenségeinknek nálunk alacsonyabb műveltségi fokon álló,rosszindulatú,jogrendet távolról sem ismerő, kezdetleges népeknek az ezeréves történelmi,földrajzi és gazdasági egységet alkotó 'szép Magyarországot? Miért kellett Európai szivében gyarmati népek sorsá­ra juttatni és gyarmati kezdetleges művelődési és közigazgatási viszonyok közé odavetni a műveltség terén messzire előrehaladott és nagy kulturális ..álltra visszatekintő magyar nemzetet? Feleljenek ezekre a kérdésekre a Népszövetség tanácsának urai akik annakidején Brazillá.ée. Kuba meg Kina delegátusainak támogatásával akar­ták erősíteni a románok jogellenes álláspontját és irányitanák ma is ezeréves hazánk és- elszakított véreink sorsát, A népek parlamentje már nem egy alkalommal bebizonyította a nagy európai problémákhoz való hozzá nem értését és illetéktelenségét.A törté­nelem szekere azonban tovább r.bogott az idők országútján és most elérkezett uj állomásához.Mussolini követe: Grandi,megjelent a budai várban és ettől kezdve uj irányt vesz Magyarország sorsának intézése. A legutóbbi évek lidércnyomása megszűnt és a magyar nemzet föleszmélve halálosan nyomasztó álmából fölemelt fővel kezái meg újra előrehala­- d ' Sát * /Folyt.köv./ ^ 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom