Hetikiadás, 1929. január-december
1929-05-07 / 18 [1515]
A k 5 ltségvetés . Irta: vasadi Balogh György országy.kép viselő. Számok és megint számok! Egyik a másik után,végtelen sorban,némák, hangtalanok. Milliók,százmilliók! látszatra élettelenek,lálektelenek,üres mechar nizmusok! Igazában egy nemzet izzadtsága,vére,lelke,ünnepi áldozata azon az oltáron, melyen élő valósággá változik át isteni csoda folytán a holttá merevedett test,hol buzogni kezd a megalvadt vér! Orvosi jelentés,mely a csonkaország ós a csonka nemzet állapotáról ad felvilágosítást,melynek rideg számsorai az élet, az erő,a remény,a bizakodás,a hit himnusza gyanánt zengenek,zugnak: "él; küzd, harcol; viaskodik-tusakodik; szenved,kinlódik,nyomorog,de nem ernyed,de nem lankad,de nem kételkedik,de bizva bizik a feltámadásban!" Imé,ezt jelenti a benyújtott.most tárgyalásra kerülő költségvetési törvényjavaslat magyarnak és idegennek egyaránt. Minden szóbeszédnél,minden hangzatos szólásmódnál szebben és érthetőbben bizonyítja ez be barátnak és elléri ségnek,hogy miért maradt meg ezeréven át a magyar uralom a Duna-Tisza völgyén, miért fog megmaradni beláthatatlan időkig? Mert vért is,életet is,pénzt is, munkát is,szenvedést és nélkülözést is tud áldozni a haza oltárán a magyar,nem számolva,nem sajnálva egyiket som. De ez csak egyik oldala a költségvetésnek,az,amelyik a nemzet áldozatkészségéről számol be.Nem tűnik ki azonban belőle az,- mi még értkósebbé, aég megbecsülhetőtlenebbé teszi ezt az áldozatkészséget: a gazda,a kereskedő, az iparos,a tisztviselő, a munkás kétségbeejtő,lesújtó anyagi helyzete. Pedig ez adja meg ennek az emberieletti teherviselésnek az igazi,el nem kendőzött, meg nem hamisított képét. A sokból adni sokat lehet,a kevésből adni valamit lehet,de a kicsiből,sőt a semmiből sokat áldozni.az már emberfeletti hűséget, áldózatot,szeretetet jelent a hazával szemben. A magyar nemzet ezt az emberfeletti hűséget gyakorolja koldusrongyokban,királyi bőkezűséggel évek,évtizedek óta. Micsoda irtózatos felelősség hárul azokra,akiknek feladatául jutott ezeknek az összegeknek felhasználásával a nemzet sorsát irányítani?! Minő lelki harcot kell vágigtusakodnia minden egyesnek,akinek beleszólása von a törvényjavaslat törvényerőre emelkedésében,mig eljut arra a meggyőződésre, hogy ennek u véres verejtékkel előteremtett pénznek minden pengője odajut,ahol arra a nemzet jelene- jövőkre érdekében a legnagyobb, legégetőbb szükség van,hogy abból semmise jut felesleges kiadásokra,hogy abból semmi sem jut céltalan célokra. És ha végignézzük a kiadási tételek végtelen sorát, ha egyenkint negfontolóra vesszük az egyes miniszteriumokDan előirányzott összegeket,nagyjában el kell ismernünk,hogy azok minden fönnálló szükségeletek kielégítésére fordíttatnak,bár az is tagadhatatlan,hogy vannak közöttük olyanok is,amelyek nem olsőrangutak,nem mulaszthatatlanok. A takarókosság szelleme nem érvényesül a maga rideg szigorában^ Epen azért a meginduló parlamenti vitában előreláthatólag leszíek éles,erős biráló felszólalások. De ezek nem ártanak, a tárgyilagos birálat aindig helyénvaló és mindig az ügy javára szolgál. Javára szolgál a költségvetésnek is,mert egyrészt a hibák kiküszöbölésére vezet,másrészt pedig a súlyos terheket .viselő adózó polgárok ebből részleteiben is megismerik,hogy hogyan gazdálkodik véres verejtékkel kiizzadt filléreikkel a kormány. Sok jogos igény vár kielégitesre,sok igazság vár az érvényre jutá-sra. Sajnos, ezek számára ez a költségvetés isQjét csak csalódást aoz.Nem találják meg benne a maguk sebére a gyógyitó orvosságot.Aminthogy be kell ismerni,hogy nem is orvosságnak készült,hanem izgató szernek. Izgató szeriek,mely igy szól gazdához,kereskedők,iparoshoz,tisztviselőhöz,munkáshoz: "a ti súlyos gondjai tokon, a ti nyomorgó küzködé se i tekeri csak az segit,ha uj fejlőiéai. •.lehetőség tárul fel elő ttunk. Ha kiszélece ott határok között nagyobb fogyasztóképesség tudja felszivni a termelt anyagokat./Foly.köv./