Hetikiadás, 1929. január-december

1929-04-30 / 17 [1515]

^ennyivel csökkent a f f ryermekhalandoso.^. . Az Országos Stefánia Szövetség működésének edd&gi eredményei. Az anya- és csecsemővédelem nemzetientartó nagy jelentőségét már 1915. évben az akkori magyar kormány azzal méltányolta és ismerte el,hogy az anya- és csecsemővédelmi munkát állami feladatnak minősítette, Hogy még sem vállalkozott ennek a munkának az állami gépezet keretében leendő elvégzésé­re,annak sok és mélyreható oka volt.Ezek között szerepelt az anyagi lehetősé­gek előteremtése is,de mégis legnagyobb súllyal az az elgondolás esett latba, hogy ez a tekintélyes,részben karitativ és szociális munka jó és eredményes csak akkor lehet,ha teljes sziwel résztvesznek ebben a munkában a társadalom, annak intézményei,kö zületei s a városi éa megyei autonómiák. Ezt állami szer­vezet biztositani nem tudja s. azért bi-z'.tott az anya- és csecsemő védelem szervezése és irányítása egy társadalmi alakulatra ( az Országos Stefánia Szö­vetségre. I..már tizenkét éve annak,hogy az Országos Stefánia Szövetség állami megbízásból átruházott állami hatáskörben végzi és irányítja az anya- ós csecsemővédelmi munkát. Most teszi közzé 1928. évi működéséről irt jelentését, amelyből örömmel látjuk,hogy immár három és félmillió lakosra,Csonkahazánk lakosságának kétötödére,terjed ki a rendszeres védelmi munka. Az anya. és ese­csempvédő intézeteken kivül 27 tejkonyha /az anyatejet nélkülöző csecsemők te jeHatására/, 7 anyaotthon, 20 bölcsőde és napközi otthon és 5 szülőintézet tartozik még az országos szervezet kötelékébe. Az intézetekben a munkát 319 orvos ós több, mint 500 hivatásos anya- ós csecsemővédőnő látja el. Igen érdekesek azok a számok, amelyek a végzett munka terjedel­mét tüntetik fel. Igy pl.az intézetek védelme alatt az elmúlt év végén 5658 ter­hes anya,6138 gyermekágyas anya,54.539 csecsemő,és 90.501 kisded állott.A gondozottak összes száma tehát 156.836- A védencek összesen 430.016 izben kap­tak az intézetekben orvosi tanácsadást,a védőnők pedig 1.029.222 izben látogat­ták meg őket családi otthonukban,hogy ellenőrizzék egészséges , jó fejlődésüket s az orvosi tanácsok pontos betartásat.Nem érdektelen az sem,nogy a szegény­sorsú védencek 169.014 esetben kaptak különböző /ruha, élelmiszer,- fürdőanyag pénz stb/segélyeket s hogy a védőnők 24.417 esetben járnak el védenceink különböző ügyeiben. Ennek az arányaiban igen szépen fejlődő munkának láttára önkéntelenül vetődik fel a kérdés,hegy mi ennek a munkának a kézzel fogható eredménye. Mivel az anya-és csecsemő védelemnek elsője és legfontosabb célja a csecsemőhalálozás csökkentése,kétségtelen,hogy azt kell vizsgaInunk,hogy csökkentbe a csecsemőhalálozás a védőintézetek működése következtében . Hogy erre a kérdésre felelhessünk,vizsgáljuk meg Csonkahazánk csecsemőhalálozását az idő távlatában. Nézzük,mekkora volt a csecsemőhalálozás a háború előtti és mennyi a legutóbbi években. Csonkamagyarország területén 1911-15.évek átlagában 249.000 születésre esett 52.000 csecsemőhalálézás,vagyis 21 százalék. 1925-28.évek átlagában 221.000 születésre esett 38.000 csecsemőhalálozás,vagyis 17.5 száza­lék. A csecsemőhalálozás arányszáma a második évcsoportban az -lsőhöz képest 3.7-t, arányszámban pedig 17.5 százalékot javult. He hogy a vá^őintézetek munkásságát láthassuk,állítsuk szembe az 1925-1928 évek csecse­mőhalálozását s védőintézetek területén,a védőintézetekkel el nem látott területek csecsemőhalálézásával. Csonkámiagyarország élveszületési és csecsemőhalálozási viszo­nyai az 1925-28 évek átlagában a védőintézetek nélküli területen igy alakul­tak: 150.000 születésre esik 27.000 csecsemőhalálozás,vagyis 18.4 százalók. Ahol védő intézetek működnek ,71.000 születésre esik 11,000 halálozás,vagyis 15.5 százalék. E szerint a védőintézetek területén ez években átlagban 15.5 jfLa védő int é ze tokkel el nem látott területeken pedig ugyanazon évseoport_ ban 18.4 -jo volt a csecsemőhalálozás. Ha most e két számot szembeállítjuk az 1911-1915 évi átlaggal,akkor a vélőintézetek területén r. csecsemőhalálozás abszolút számban kifejezve 5.7-el, arányszámban pedig 26,9 százalékkal javalt, mig ott,ahol védőintézet nincsen,a javulás abszolút száma csak 2.6,az arány­szám pedig 13.2 százalék./Folyt.köv,/ ,„ n ÁLL

Next

/
Oldalképek
Tartalom