Hetikiadás, 1929. január-december

1929-04-23 / 16 [1515]

A téli uszoda.A rault év nyarán,araikor vizipoló csapatunknak az olimpiai bajnokságra törő hatalmas lendülete az utolsó mérkőzésen hirtelen kettétört, szinte felhördült az egész csonka ország. Kincs fedett uszodánk,azért nem állták a magyar játékosok a borzasztó iramot végig,hallottuk és olvastuk uton-utonfélen. Hát az igazat megvallva,kissé különös is,hogy Budapest fürdővárosnak nincsen télen is hasznaiható versenyuszodája. Ha Európa valamelyik nyugati városának annyi hévforrása lenne,mint a mi fővárosunknak,biztos,hogy világhirü volna. Nálunk gombamódra nőttek ki a földből a fényes fürdők,amelyekben majdnem megvakul a szem a ragyogó márványfalakon,csak arról feledkeztek meg,hogy versenyzésre alkalmas uszodát épitsenek. Pedig ma már mindenki tudja,hogy az úszásnak a verseny az alapja. A kedélyes uszkálásnak ebből a szempontból kevés az értéke,mert az egymással való vetélkedés,a győzelmi vágy a legjobb sarkantyú az ifjú sportolásában.Nálunk kötelező a testedzés,a diákokat megkell tanitani uszni,de nincs hol,mert a meleg idő beköszöntésekor vége az iskolai évnek és szét szélednek a diákok. Ezenkivül az 1921 évi 53.t.c. egyenesen kötelességévé teszi a fővárosnak a fedett versenyuszoda épitését. Hosszú tanácskozások,elkeseredett hirlapi csatározások után végre odáig jutottunk,hogy a kultuszminiszter vette kezébe ezt az ügyet és most már remélhető, hogy végre hozzá is fognak az épitéshez. A sporttól távolálló szemiélő előtt talán különösnek látszik az a nagy csatározás,ami a fedett uszoda körül folyik már hosszú ideje, de akik a sport ütőerén tartják a kezüket,érzix,hogy ki^-hagy a vérkeringés,olyan,mint a lábadózó , erőre kapó és isaiét elernyedő beteg**. Nyáron alig lehet észrevenni rajta a téli bajt, a tétlenségnek és mozdulatlanságnak izmokat bénitó hatását. A külföldiek már a háború előtt látták,hogy milyen hátrányos a fiatalságra a téli kényszerpihenő,azért gondoskodtak fedett uszodákról. Németországnak nincs olyan városa,amelyikben ne lenne téli úszómedence. Ennek a hatása látszott meg az amszterdami olimpiai játékokon is,ahol az Amerikai Egyesült Államok mögött a második helyen végeztek. Tömegsporttá vált az úszás a sok téli uszodában. Nálunk,a mi ifjúságunkban szintén meg van a tehetség és a kedv is a sportszerű úszásra,amit az eredmények jósága is igazol. De mennyivel nehezebb dolguk van a magyar fiuknak a külföldiekkel szembeni A mi fiaink csak nyáron úszhatnak, egy hónap alatt kell pótolniok a^téli veszteglést,hogy egyenlőek,sőt jobbak legyenek náluk. Eger,Szeged és Jászapáti világhirü úszói szük uszodákban - a szegediek meg valami kenderáztató tóban - treniroznak,mégis nyernek,mégis, jobbak ellenfeleiknél. Mint előbb emiitettük,vizipolósaink az olimpiai bajnokság döntőjében szenvedtek váratlan vereséget a sok téli uszödás németektől. Maguk a németek is elismerik,hogy csak a téli tréningnek köszönhetik a vizl poló világbajnokságot. Ez az egy ok is elég volna a téli fedett uszoda épitésóre,ha az 1921 évi öó.t.c. nem lenne. Az egész nyugat mulat rajtunk,amikor megtudta,hogy "Budapest fürdőváros" vizipólózói Bécsbe járnak trenirozni,inert a hévvizek hazájában az 50 fokos források sok százezer liter vize kihasználatlanul ömlik a Dunába. A kultuszminiszter kijelentése szerint egy év alatt tető alá kerül a m.rgitszigeti fedett uszoda és mi biztosra vesszük,hogy két-három év múlva a nagyobb vidéki városok fiataljai is élvezhetik a téli uszótréning előnyeit és a legközelebbi olimpiai játékókon a döntómérközésen nem fog összeroppanni a magyar vizipoló osapat. • ira