Hetikiadás, 1929. január-december
1929-04-23 / 16 [1515]
Gazdasági prognózis folytatása/ Ha azonban az a háboruelötti bölos megértés úrrá válik német szomszédainkon, hogy agrároEazágból kívánja mezőgazdasági szükségleteit beszerezni és ennek fejében méltányos alapon kérne tőlünk ipari engedményeket, akkor a megértés nem lesz közöttünk lehetetlen.. Természetesen ez a megértés nemalapulhat hatalmas lendületet vett ipari termelésünknek letörésén, hanem csak ugy képzelhető el, ha eddigi iparunknak érvényesülési teret biztosit. Kereskedelmünk számára pedig beláthatatlan jelentősége Vtolna egy ilyen gazdasági együttműködésnek, mert egy egészséges alapon megszervezett kivitelezésnek bevezetésével módot és alkalmat nyújtana arra, hogy a nehéz időkön átvergődjék és a következő nyugodtabb gazdasági konjunktúra előnyeit élvezhesse. A mezőgazdasági termelés megszervezése, az egyes vidékek szerint . Az értékesítési lehetőségeket sokszor károsan csökkenti tz a tény, hogy termelésünk szervezetlen és igy egyes árucikkekből néha nagyon sok kerül a piacra, másokban viszont áruhiány áll elő és a forgalom akadozik, JÍ termelő jól teszi, ha nem a pillanatnyi helyzet szerint rendezkedik be, hanem alaposan megfontolja, hogy mit érdemes a következő szezonban termelni. * végcél az, hogy az egyes vidékek szerint ugy szervezzük meg a termelést, hogy bizonyos cikkeket csak azokon a helyeken termeljünk, ahol a legjobb minőség érhető el. 3zt a célt szolgálja a kormánynak az a terve, amelyet a miniszterelnök és a földmivelésügyi miniszter a legutóbb egy küldöttség előtt hangoztatott, hogy a líiszavidéket a búzatermelés szempontjóból zárt területnek minősitik. Száltal a tiszavidéki búzának mindig meg lesz a hiréhez méltó jó minősége és nem lehet keverni másféle fajtákkal. Világos, hogy aztán ez az értékesitést is megkönnyíti. Az pedig szintén elsőrendű szempont, hogy valamely cikk ternnlését olyan vidékre korlátozzuk, aaol megvannak az értékesítésnek is az előfeltételei. Például azokon a helyeken, amelyek közel fekszenek a külföldi piacokhoz, olyan terményeké.; kell produkálni, amelyek ezeken a piacokon könnyen elhelyezhetők. c*i termelésnek erről az átszervezéséről sok szó esik mostanáoan és. a Felsődunántuli Mezőgazdasági Kamara hivatalos közlönye legutóbb felveti azt a tervet, hogy a termelésnek a vidékek szerinti elosztásával kapcsolatban, a kiviteli központokat is osszák meg az ország különböző pontjain. * lap szerint annak az elvnek kellene érvényesülni, hogy a Síszántul és a iHina-Tisza köze, elsősorban a belföldi fogyasztást elégítse ki ós egyúttal tegye lehetetlenné az olyan mezőgazdasági termények behozatalát, amelyek nálunk is megvannak esetleg még., jobb minőségben is, A kényesebb kiviteli áruk előállítása a Dunántúl feladata volna ? mert onnan nagyobb a versenyképesség kifelé. Sopron, Szombathely és Győr lehetnének azok a központok, amelyekbe az exportot központosítani lehetne. A Felsődunántul talaja nagyrószben és éghajlata is igen kedvező az étkezési burgonya termesztésére. De a Dunántúl a tej- és tejtermék kivitel szempontjából is vezető szerepet játszhatna, megfelelő berendezések mellett. Ugyancsak a felsődunántulon lehetne az olajcsmagvaka't nagyobb mórtékben termelni és fokozni kellene a fűmag termesztést is, Fhhez természetesen a kiviteli kereskedelmet is meg kellene szervezni, nehogy a gazda fáradsága xtrbaveszszék ás az értékesítés fennakadjon. - - - jr