Hetikiadás, 1929. január-december
1929-04-16 / 15 [1515]
— » —«•———— — — - ~ milyen volt az ősmagyar ló. ^ Bizonyára már sok embernek szeget ütött a fejébe az a körülmény,hogyan szaguldhatták be őseink majdnem egész Nyugat- és Déleurópát lóháton? Mai tapasztalataink szerint ugyanis nem tudunk olyan lovat még el sem képzelni,amely - mondjuk két hónap alatt - megfutna kétezer kilómétert és közben még csatákban is megfordulna négyszer-ötször. Már pedig t & honfoglalás körüli időkben a magyar lovasok majdnem évente rászánták magukat az ilyen portyázásokra. A tudósok is tüzetesen foglalkoztak ezzel a kérdéssel és igen érdekes megállapításokat szűrtek le. Őseink télen is csak kicsapták lovaikat a rétre. A jószág azt ette,amit kikapart a hó,vagy dér alól. Télen tehát mindig megvékonyodtak,megsoványodtak. Hosszú fárasztó útra pedig csak jó erőben lévő lovon lehetett vállalkozni. Vannak biztos adataink,melyek szerint őseink csak nyár elején ültek nyeregbe,hogy külföldre csapjanak be,mert a lovaknak szükségük volt a tavaszi legelőre,melyen ismét meghízhattak> Mivel pedig külföldön sem akadt a lónak más táplálék,mint amit legelhetett,nyár végén ismét itthon voltak. A külföldi krónikák tele vannak rémséges följegyzésekkel,melyek a magyarok spanyol,svájci,olasz,francia és görög csatáit sorolják fel. Légvonalban,toronyirányt 1500 kilóméteres utak voltak ezek,hát még a kalandozások jobbra-balra! Es az ut . haza - a zsákmánnyal! Roskadásig megrakott nyereggel tértek téli pihenőre. Sok fejtörésre adot't okot ez a mai szemmel csodás teljesítmény, de valódiságában nem lehetett kételkedni,mert olyan hiteles feljegyzések maradtak ránk, melyek, ki zárnak minő.en ellenmondást. Nem maradt más hátra,mint előkeríteni # valahogyan az őslov; 3 k maradványait. Ez nem is volt valami nehéz munka,mert őseink - a lovas vitézek - kedves álltjukat is maguk mellé temettették. A sirok fel-ásásakor tehát az emberi csontokhoz hasonlóan alaposan megvizsgálták a lőcsontokat is. A tudósok igy a legpontosabban meghatározták, íogy milyenek voltak azok a " csodalovak " , melyek elvégezhették azt a hatalmas feladatat. A tudomány biztos szeme szerint a magyar ló igénytelen külsejű, de minden tagjában arányos és tetöaeDŐS,szikár állat volt.A feje első pillanatra az arab lóéval egyezik,de még annál is kisebb, " szárazabb " - ahogyan a szakértők mondják. A csontvázak útmutatása szerint az ázsiai lovak mongol családjába irtóztak,tehát ugyanaz a fajta,amaly a tatárok alatt 1240 körül ujabb hódítást végzett egész Középeurópában . A mongol ló tehát 300 év múlva is bebizonyította,hogy képes olyan utakra,mint amilyenek voltak a Duna-Tisza közéről kiindult magyar kalandozások. Az ásatások viszont azt is bebizonyították,hogy őseink déli és nyugati portyázásaikról sok lovat hoztak haza,mert a sírokban akad spanyol ás német fajta lóosont is. Találtak olyan lelatet is,amelyen már kézzel foghatóan látszik a külföldi és a magyar-mongol ló v,.rkeveredése, tehát lassan gyengült a mongol jelleg,de ennek ellenére ma is megvan a különleges magyar ló, melyet az úgynevezett," paraszt lóban " vélnek felismerni .Akinek volt dolga ezekkel a " mokány " - állatokkal,vagy,aki ismeri a kozákok lovát / a világháború alatt és után elég szép számmal hozták be hazánkba is /,az elhiszi amúgy is,hogy ezzel meg lehet oldani olyan feladatokat,amelyekre a"kitenyésztett,nemesitett paripák alkaImatlanok. .. 4kS Magjelent az adóstatisztik —' • A pénzügyminiszter összeállította az adózásra vonatkozó adatokat és az adóstatisztika a napokban meg is jelent, A kimutatás az 1913. évi viszonyokat hasonlítja össze az 1927. év adataival. Egyik legfontosabb megállapítása a statisztikának, hogy a fejenkénti köztehejj, amely 1913-ban 89,43 pengő volt, 1927-ben már 141,45 pengőre emelkedett. Az adóteher százalékos elosztását tekintve, szembetűnik, hogy az adóg^kcsak 30.9 #-a egyenes adó, mig békében a közterheknek 37. GC ?b-a folyt be egyenes adóból. Ami az adók megoszlását ille. ti, első helyen áll a földbirtok,451 millióval, ezután jönnek az általános kereseti adó alá eső foglalkozások.448 millióval, harmadik helyen a szolgálati viszonyból származó jövedelmek 276 millióval és csak negyedik helyen a házbirtok, 202 millióval. ,
