Hetikiadás, 1929. január-december
1929-04-09 / 14 [1515]
A jégverés és kedvezőtlen időjárás ellen nem védekezhetik a gazda, de már az ellen igazán tudnánk védekezni, hogy annyi és annyi pereskedés, főleg azonban bűnözés ne történjék a felnőttek és gyerekek részéről. Ne mondja senki, hogy ezt á kiadást, vagy ennek . jórészét meg nem takarítanánk. Gondolkodjunk egy kicsitl Nincs igazam?' ho gy kel l a k ora i ourgonyát termeszte ni? A legtöbb gazda tisztában van azzal, hogy a korai termények,az úgynevezett primőrök, mindig jóval értékesebbek, mint a kásöboiek. Sokan nem gondolnak azonban arra, hogy a tetemes árkülönbség miatt érdemes a korai termelést kultiválni. Aki azalatt a rövid időszak alatt tudja terményeit a.piacra hozni, mig az árak'magasak, igen jól jár, mégha számitásba vesszükjKiftiogy a korai termelés nagyobb gondot Z^.iván., A primőrök legnagyobb része Olaszországból jön hozzánk a tavasz kezdetén a piacra, és ezt a behozatalt legalább részben pótolni lehetne a magyat terményékkel* Korán termeszteni hajtással, előcsiráztatással, vagy pedig elnöveléssel lehet. A burgonyánál is lehet azt az eljárást követni, hogy melegágyban hajtatjuk, vagy előcsiráztatjuk és azután csirásan ültetjük ki a szabadba. Ha nagyban akarjuk termelni piaci szállításra, ugy a legjobb aódszer az előcsiráztatás. Magától értetődik, hogy onhez korai fajtákat kell kiválasztani;közönséges étkezési, vagy épen takarmányozási burgonya erre a célra nem felel meg. A válogatott, lehetőleg tyúktojás nagyságú, vetőgumót rendes időjárás mellett február végén, vagy március elején kell lapos léccserényekre rakni, minden cserényre egy , sor gumót, tigyhögy rügyes része lefelé álljon. Világos, stáraz és meleg helyen keli tartani addig a gumókat, mig kissé megfonnyadnak, majd lassan csírázásnak indulnak. A csiráztatott gumót sekélyen kell kiültetni, fészkekbe, körülbelül 50 centi éter tőtávolságra. — & — f Korán kell k eltetni a csi rké t. Régóta tudják a baromfitenyésztők, hogy a korai csirkékből soha slr.03 olyan hullás, mint a későbbiekből. Ezt azzal próbálják magyarázni, hogy a kora tavaszi levegő aiég tisztább és nem árt a kis állatnak, később pedig mi or a baktériumok a levegőben elszaporodnak, a megerősödött, néhány hetes csibe jobban birja a korosabb behatásokat is. Mindenki megfigyelheti, hogy a májusvégi, vagy későbbi csibék legtöbbször 8-10 napig vannak vigan,azután nagyrészt gummasztani kezdenek és egyrésziik elhull, különösen a kényesebb külföldi fajok* A korai kelésü csibéket ^zonban védeni kell a tavaszi hideg ellen, amint arra Magyar Gyula egy legutóbbi cikkében felhívta a figyelmet. Ha a csibe megfázik akkor nem eszik és igy elgyengül, majd elhull. Fontos tehát hogy meleg helyiségről gondoskodjunk, ahova hideg időben beterelhetjük az apró baromfit. Gondot kell forditani sa tisztaságra is, mert a hullásnak egyik '. oka az szokott lenni, hogy a csibéken elszaporodnak a férgek, Ezért már az ülő tyúkot rovarporral kell tisztítani» Egy másik dciog amire figyelnünk kell, hogy a fészek olyan nagy legyen, hogy a táj ások ne torlódjanak benne. Túlságos magasan sem legyen fészek, hogy a tyúk kényelmesen rá telepedhessék és ne tör_ je össze a tojásokat. A va gyonváltság búza ára. A mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága fejében fizetendő buza árát áprilisra 25 pengőben állapították meg.
