Hetikiadás, 1929. január-december
1929-04-02 / 13 [1515]
A budapesti tavaszi tenyészállat és gazdasági kiállításán, a sokjzer főnyi, leginkább gazdálkodó közönség nemcsak az állatokban gyönyör-, ködhetett és válogathatott. hanem megcsodálhatta azokat a gépeket is,amelyek a huszadik század szellemének és elehaladásának megfelelően a mezőgazdaság- .. ban is segit:.k a gazdát a gyors,olcsó és pontos munkában. Az emberi és állati erő gyarlóságait és fogyatékosságait nagyrészt géppel pótolják. Ma már alig van^olyan mezőgazdasági foglalkozás.amelyben az eddigi erőt nem lehet géppel pótoIni.-.Ott van például az arató és a cséplő gép. Az utóbbi nélkül el sem lehet képzelni a falusi ember munkáját. Szándékosan emeljük ki ezt a két gépet.melyet nálunk csak külön-külön használnak és talán senkinek sem jutott még eszébe,hogy mi lenne akkor,ha az arató gépet összeépítenék a cséplővei? A nagy tavaszi vásáron sem latiunk ilyen szerkezetet,pedig Amerikában öt nagy gyár csak ezeket a csépiő-arató gépeket készíti. Csodálatos,hogy Európában nem tudják elhelyezni= A lipcsei nemzetközi vásáron bemutatták , azonban a német gazdák egyetlen egyet sem vettek belőle. Egyrészt nem láthatták munkában /télen volt a vásár/,másrészt a német gyárak gondoskodtak ró la„hogy közhirré tegyék fogyatékosságait. E szerint ez kétségtelenül elmés szerkezet negyvenöt métermázsa sulyu.három ember kell, a kezeléséhezyegy traktorvezető,egy gépész és egy "cséplő",aki beköti a szemmel telt zsákot /ez mindenesetre nagy megtakarítást jelent,mert a harminc lóerős gép naponta busz katasztrális holdat arat és csépel el.. A cséplő szerkezetet egy külön ráépitett husz lóerős motor hajtja. Egy menetre 3»6 aéter széles rendet vág,üzemköltsége katasztrális holdanként 16 pengő és az egész ára körülbelül 12.000 pengő. De hátránya is van bőségesen. Polyva nincs,a telt zsákot és szalmát külön kell a nyomában felszedni és csak akkor lehet vele dolgoztatni .amikor a gabona már annyira megér-'''.- a lábán, hogy szeme kirepeg a cséplőben.- Ezenkívül olyan magas az utána maradó tarló, hogy 'sok szalma elveszelődik• Amerikában háromezer ilyen arató-cséplő gépet használnak .melyek körülbelül akkora területen dolgoznak,mint Csonkamagyarország,de ennek ellenére sem tud meggyökerezni Európában. Talán az is az oka, hogy nálunk nincsenek olyan óriási kiterjedésű gazdaságok,mint az újvilágban, Mikor van_icl_eje__a műtrágya kiszórásnak? Leghelyesebb a műtrágyát közvetlenül valamely szántás előtt kis zárni és az ekével, aleforgatni. Ha azonban szántás épen nincs soron,a műtrágya miatt nem érdemes külön szántani,hanem nehéz fogasboronával keverjük bele a talajba- Szükség esetén a ícgasboronát meg lehet terhelni,vagy kultivátorra 1,esetleg ha az nincs,lókapával bekeverni a műtrágyát.A salétromtrágyákat közretlenül a vetés előtt szokás kiszórni és sekélyen a boronával a talajba keverni• Fej trágya kiszórásakor a vetés száraz legyen, Fejtrágyának csak nitrogén műtrágyát használjunk. Fontos még tudni azt is,hogy a foszforsav és a kálimütrágyat a vetés előtt kell kiszórni,mert ha a már kikelt vetésre hintjük rá.ugy hatásuk hóval kisebb és bizonytalanabb. ^•ííp^'i:^- ^vi-jfj^í-' 1 1 • f.-g.yyen;', : . a- ' • co a te i - a ae^zy __A forgalmi adó ga bo na ára, A malmok áTtal "áprilisban termés~zetben megkeresett gabonának az általános forgalmiadó alapjául szolgáló átlagos árát métermázsánként a • következőkép állapították meg; buza 25.rozs/kétszeres/ 22,árpa 26,tengeri 28,,zab 24,tatárka 21,ocsu/konkoly/ 19 pengő, Sá\'':aáV : ámáPfcál :':•••.<2S,- fiMMÉM^
