Hetikiadás, 1929. január-december

1929-03-26 / 12 [1515]

Á nap az a központi erőgyüjtő állomás,ahonnan a mi csillagrendszerünkhöz tartozó föld,bolygók,csillagok és egyéb égi testek a szükséges hő és fényerőt meritik. Mivel a növény és állat akkor képes csak életben maradni,ha kellő mennyiségű hő- és fényerőt kap,ha tehát a nap'fc.Jsyilne és nem bocsátana ki magából fényt és meleget,a földön élet nem lehetnf. innivaló,hogy a növénynek nemcsak melegre,de fénysugarakra is szüksége van f^£$désben,mert a fény hatása alatt változnak át bizonyos vegyi anyagok oly i &Qlka, amik aztán a táplálék legfőbb tényezőivé lesznek. Ha tehát a nap kihűlne,csak a csillagok fén-yéből és hőmennyiségéből tengődhetnének, ami pedig csak egy billiomod része a legteljesebb naperőnek.A csillagfény és hőerő tehát nem szolgáltat elegendő éltető anyagot sem a növényeknek,sem pedig az állatoknak. Az erőmennyiség,amit a naptól kapunk,főként fényből és hőből áll,de noha,amikor a napot nagy foltok horitják,magnetikus rendellenességek jelentkeznek oly annyira, hogy sokszor még a telegráf ve ze tékéke t is megzavarják, A naperö töredékét,mintegy 2 yo-át, az ultraviola sugarak teszik,amik bár igen elenyésző csekélységben sugároznak ki a napból,mégis rendkivüli hatással vannak az állati életre. Hogy csak egyetlen példát adjunk: az ultraviola sugaraknak olyan erejük van,hogy képesek az angolkór" fejlődését megakadályozni és a betegséget gyógyitani, Épen ezért helyesen cselekszünk,ha a gyérmekeket,hacsak lehet,mindennap legalább egy-két órára a szabad levegőre,a napfényre engedjük. Az ultraviola sugarak,reggé 1 10 és délután 2 óra között a leghatásosabbak és természetesen nyáron sokkal erő sebbek,mint télen. Mivel a közönség ablaküveg oze--. ultraviola sugarakat nem engedi keres ztül, mindenki, aki ezt a csodás . hatású "ingyen kúrát" igénybe akarja venni,menjen a szabad levegőre,hogy a nap közvetlenül érje. Megjegyzendő,hogy ma már vannak speciális ablaküvegek,melyek keresztül bocséjtják az ultraviola sugarakat is,Mivel napfény nélkül nem létezhetik növény és növény hiányában nincsen állati élet sem,minden embernek tudnia kell valamit erről a hatalmas égi testről, A nap - tudvalevőleg egy hatalmas fehér izzó test, amely körülbelül egymiliiószor nagyobb a földgömbnél, Távolságra nézve pedig mintegy 93 millió mértföldre fekszik tőlünk. A nap azon részének hőfoka,amely a fényt és hőt árasztja,hozzávetőlegesen 11,000 fok Fahrenheit. A napból kiáradó fény mennyisége és hatása óráról-órára változik és mindenek előtt attól függ,hogy a nap az égbolt mely pontján áll,más szóval hogy milyen távolságra esik a Zenit,ponttól, amely a legmagasabb pont fejünk felett húzott függőleges vonalban. És mivel körülbelül délidőben jut erre a pontra és magasabb nyáron,mint télen,délben és nyáron több fényt és hőt élvezünk. Emellett azonban vannak egyéb tényezők is,amelyek a hősugárzásban szerepet játszanak, A legfontosabb között első helyen áll a föld távolságának variációja a naptól,az atmoszférában lévő vizpára mennyisége,a levegőben található por és füst,stb, mennyisége és a hely tenger feletti magassága. A föld malacai vel közelebb esik a naphoz januárban,mint júliusban,s hét pereenttel emelné a fény mennyiségét.ugyanakkor azonban januárban sokkal párásabb,nedvesebb a levegő. Pedig télen épen ebben a hónapban érezzük a napféhyLegnagyobb szükségét, A köd is természetesen nagyban csökkenti a hő és fénymennyiség szabad sugárzását, /hogy Minden embernek tisztában kell lennie azzal a rendkivüli hatékony erővel,ami a napból kiáradó fényben és hősugarakban van. Minden szülő tekintse elsőrendű kötelességének/gyermekének bőséges alkalmat nyújtson a szabad levegő és a napfény élvezetére. Számtalan betegséget lehetne elkerülni,ha ezt a nagyszerű intelmet az emberek komolyabban megszívlelnék. Sok ember, azt hiszi,hogy csak nyáron van ideje a szabad levegő és napfény élvezeténekés ezért téli hidegben teljesen begubódzik,ablakait állandóan zárva tartja,elfeledvén,hogy a rossz levegő.jü zárt szoba és napfény hiánya százszorta veszedelmesebb,mint ha bátran szellőztetné és testét hozzászoktatná a friss levegőhöz.