Hetikiadás, 1928. január-július

1928-06-12 / 24 [1513]

Biró uram, szerencséje.. -~ / / • CM >> • . ! 0Uscte& u&u<ct/& ' -Nem járt itt a mollah? - köszöntött be a pitvarba a bozsoki biró.nemzetes Botos uram. Biróné asszony csipőre tett kézzel várta élete párját. -Az a pernaha jder? ... Hogy az a jó...óh,majd mit nem mondtam... - ütöat a szájára,- Itt járt... Kelmédet akarja a holnapi vasa rba csalni. Botos uram elégedetten nézett az istállók felé.Jókedvűen dörzsölgette kérges tenyerét. -Ne szidd a jámbort, asszony, aszondom! .... Ha ő nem volna,nem tudnék neked holnap skófiummal kivarrott drága kelméket hozni, amilyenek eddig csak a pénsi biró feleségének voltak... A két üsző,meg a tinó ugy is csak elfoglalja a helyet... . -Csak nem akarja kelmed a két üszőt elprédálni?-rémüldözött az asszony...- Nem hiába,éjfél előtt kukorékolt ma a kakas,már itt a baji -Már pedig ugy leszen,ahogy én mondom! - adta le a szentenciát Botos uram. E percben elsőtétült a pitvar s az ajtóban megjelent a baj állítólagos kútforrása, a mollah. Buncutszemü török volt a jámbor, aki a környékbeli muzulmán gyermekeket vezette be az elif-bet-gomál és a Korán rejtelmeibe. -Szallam! - köszönt udvariasan és mélyen meghajolt a biró előtt,mig a biróné asszonyt egy tekintetre sanméltatta. A női hiúságában imigyen mélyen megsértett háziasszony ellenséges pillantásokat lövelt a vendég íelé,s amikor ez még sem akarta észrevenni,dohogva elvonult a belső házba. -Tudod-e,kádi effendim,- szólt a biróhoz,- hogy holnap lesz a bólyi sokadalom,? Sok kereskedő és gazda jön át Pecseviből... Olyan vásárt csaphatsz,mint életedben még soha. -Azt hiszed,szerencsével járnék? -De még mennyire! Az éj jel,álmomban disznón láttalak lovagolni,ez pedig azt jelenti,hogy téged a holnapi vásáron nagy szerencse ér, Biró uram zavartan köszörülgette a torkát. -Hm...Hm...csak legalább biztos volnék benne... Én ugyan hithű kálomista vagyok és nem adok a babonára,de a feleségem-Kep pápista...Ugyan az sem babonás,de hisz az éjféli kakaskukorokolásban,ez pedig nem jót jelent. -Hát,ha te jobban hiszel az asszonyodnak,akkor csak maradj itthon! ... -mérgelődött a mollah...- Allah megmondta, hogy ne higyj az asszonyoknak,nem is adott nekik lelket...Tudta,hogy miért nem...Meg lesz az a vásár nélküled is,de ilyen jó alkalmad sohasem lesz .többé... A mollah komolyan heheztelt.Bizott abban,hogy rá tudja venni- a könnyenhivő,jámbor birót arra,hogy menjen ki a vásárra. Vevőt majd szerez Ő,ezért aztán majd kidukál neki legalább annyi,hogy egy pár csizmára való jusson. Az ábc meg az egész Korán nem hoz annyit a konyhára,, hogy belőle rendesen megéljen, segítenie kell magán ugy, ahogy lehet. Igentartott tőle,hogy a biróné,akinek nagy a tekintélye a faluban,lebeszéli az urát a vásárról. Abból pedig baj lehet.Kiadta az utolsó ütőkártyát.. SZemforgatva sóhajtott nagyot és csak ugy a foga közül aprózta: -Hej,pedig micsoda vásár lesz!Mindenki ott lesz,aki csak mozogni tud.,.De ha te félsz elmennie,., -legyintett lemondóan a kezével. Biró uram felfortyant. -Mit,hogy én fé lek?... ..ilyet még senki sem mondott'nekem széles e világon!... Elmgggrek! El én,ha akkora jégdarabok esnek is, mint a zen^őhes-yi sziklák!... /Polyt.köv,/