Hetikiadás, 1928. január-július

1928-06-19 / 25 [1513]

HG tiki adás. 33 . s z. 19 28 . június 19. 7. oldal. A gyilkos és az áldozat. Vérző sebek titka. , . . "A radványi sötét erdőben halva találtak Barczy Benőt. Jöjjön elő a vidék apraj.-nagyja... S jöjiön végül hü szere tője,titkos arája,Kund „bigéi... Frissen buzzog sebből a vér." -Olvastuk vilanikor valamennyien Arany János soha el ne:.: felejthető költeményét. Régi néphit,mondjuk babona,hogy a meggyilkolt sebe vérezni k^zd.h'. a gyilkos az áldozata felé közeledik. Á Niebelung énekben is találunk hasonló példát. Amikor H-.gen a wormsi monostorban felravatalozott Szigfrid holtteste elé lép, áldozatinak sebeiből friss vér ömlik. Pedig Szigfrid akkor már két n-pja halott volt.Költői fantázia, a néphit találmánya vagy pedig orvosilag megmagyarázható fizikai törvényen al-pszik ez a jelenség? ^"Medizinische Welt" cimü német szaklap körkérdéssel fordult az orvosi világhoz. Igen érdekes feleletek érkezte jJ. Strassmann berlini professzor szerint lehetetlen orvosilag megmagyarázni a dolgot. A "vérvád" azonban sokáfe a büntető W>>»v** könyvekben is alkalmazást nyert. ,/ LIerke 1,müncheni orvostanár a rothadás folytán képződő gazok nyomásának tulaj donit ja, hogy a halott sebe a második, vagy harmadik napon újból vérezni kezd. Strauch berlini professzor legfeljebb hadoklónal tartja orvosil.g lehetőnek,hogy sebe,ha a gyilkost elé je viszik,hirtelen vérezni kezd. A halottnál legfeljebb az az oset állhat elő,hogy a vér a hátgerincébe fut s a halott mcgmozditásánál,ha hátán csak legkisebb seb is volt,kiömlik s vértócsát eredményez. • Berblinger.a jénai egyetem patológiai szakértője azt mondja, hogy az esetleges vérzés ugy állhat ott elő,hogy a halottat vitték a gyilkos elé s a vér a teát mozgatása közben ömlött a felgyülemlett helyről. Különösebben érdekes a hires berlini belgyógyász Schilling tanár aagyarazata. ' Feltűnt neki egy izberi.hogy egy betegének a sebe,valahányszor az ápolónővér keresztül ment a kórtermen,minden különösen ck nélkül vérezni kezdett. Megállapította végül,hogy az ideges beteg valami csekélyebb ok miatt nagyon megharagudott előzőleg a nővérre. Ha tehát a még életben lévő,bár súlyosan sebesültnek sobe gyilkosa szembesítésénél vérezni kezd, ez csak érthető felindulásában találhat magyarázatot. Egy-két ehhez h-sonló előfordult esetből képződhetett a régi időben a kérdéses babona,amely aztán néphit al kjáb.-n szállt nemzedékről nemzedékre. •• The?nal berlini büntető jogász végezetül pedig arra hivia fel a figyelmet,hogy ha ennek a tévhitnek csak legkisebb,orvosilag is igazolható alapja volna,az egész kriminalisztikai eljárás óriási módon megváltozna. Hiszen ki nem derített,v-gy legalább kétes eseteknél csak a kérdésbe jöhető,gyanús egyének hosszú sorát kellene az áldozat előtt elvonultatni s egy-kettőre.megtalálnák a gyilkost. Az orvostudomány azonban határozottan megállapította,hogy ha Kás fizikai okok nem okoztak, a aeggyilkolt holttestebői még az önbeismerés vagy tettenérés által minden kétségen felül meghatározható gyilkos közeledtére sem fog vér fakadni.