Hetikiadás, 1928. január-július

1928-06-19 / 25 [1513]

/Miért sürgetjük az útépítést,folyt./ .;. Kszekció Rendkívül érdekes,hogy az ő megállapításaik szerint egy jármű vagy négyszer olyan gyorsan közlekedik a betonúton,mint a makadámon,vagy pedig csak egy negyedét fogyasztja annak az üzemanyagnak,amelyet makadám uton használna el. Arra a gyakorta feltett kérdésre,hogy drágább-e ez a rendszer a mainál,egyetlen szóval lehet felelni: kétségtelenül drágább a mai burkolási módhál. A helyzet az ,hogy egy kilométeres betonút építési költségével általánosaágban 1.7 kilométerre terjedő makadám utat lehet építeni. A kérdés azonban nem az útépítés négyzetméterenké__ számított költségei döntik el,hanem a fentartással járó kiadások mértéke. Az invesztíciós költség., tényleg nagyobb a betonutnál,mint a makadámba1,ezt a különbséget azonban két-három év alatt kiegyenlíti az a megtakarítás,amely a betonutak karbantartásánál jelentkezik összehasonlítva a makadámút fentartására fordított kiadásokkal. A makadám ut karbantartásának költsége - használható ás gondozott utal feltételezve - négyzetméterenként és évenként 3 pengő 40 fillért tesz ki,'mig ugyanez a költség a batonutnál nem emelkedik többre 64 fillérnél. Kérdem most már,nem rö*i _látáa-e az,ha a kormány jól átgondolt s remélhetőleg hamar megvalósuló útépítési programmja elé akadályokat gördítünk azzal az indokolással,hogy van sokféle más előbbre való felállat', mert ha ez a mai útépítési eljárás jó volt száz évig, rá érünk meg azzal várni most is. A pénzügyi megoldás sem lehet akadály. Rendelkezésünkre áll az autóadó, amely már ma is 3.5-4 millió pengőt jelent* az utak javulásával s ennek kapcsán a gépkocsik szaporodásával állandóan emelkedni fog.Ez az összeg egymagában természetesen nem elegendő egy nagy,többszáz kilométerre terjedő utépitőprogramm 1ebonyolitására.Az egész akció csak egy nagy kölcsön utján bonyolítható le, amelynek törlesztése az autóadóbél^befolyó jövedelemmel történne. Ha azonban az e célra igónybeveendő külföldi tőke bármely szempontból aggályok keltésére alkalmas, el kell követni mindent, hogy a belföldi tőke kapjon kedvet erre a vállalkozásra..Meg vagyok ugyanis győződve arról,hogy a belföldi tőke éppen ugy meglátja e vállalkozás^ lukrativ voltát,mint az ebban résztvenni akaró külföldi tőke. .Számításaiban pedig több tekintettel lesz az ország teljesítőképességére ós nehéz gazdasági helyzetére,mint a kizrólag üzleti hasznát figyelemibe vevő üzleti töke. A kérdésnek erről az oldaláról azonban más alkalommal.Eggyel tisztában kell lennünk: azt a külföldi megállapítást,mely útjainkat állandóan : les routes effroyables de la Hongrie-nak nevuzi, ki kell küszöböl-' nuhk a külföld mentalitásából. Csökkent cséplési balesetek szarna. A mcst megjelent kimutatás szerint a mezőgazdasági balesetek száma az 1926 évben 3007 volt,ezek között halálos baleset 81 esetben fordult elő. A cséplési balesetek száma aránylag csekély. Amíg ugy?.nis az állatgondozással kapcsolatban 642 baleset történt,addig a cséplési balesetek száma nem sokkal többet,894-et tett. Természetesen a fenti adatok csak a jelenített balesetekre vonatkoznak és fél lehet tételezni, hogy ténylegesen jóval nagyobb volt a mezőgazdasági balesetek száma. Azonban mégis mutatkozik már azoknak a balesetelharitó rendszabályoknak a kovetkezménye,amelyeket a földnivelésügyi minisztérium rendelete alapján a cséplési munkáknál keresztül vittek. Csőkkent a cukor ára. ±i magyar gyárak a kristálycukor nagybani árát métermázsánként egy pengővel leszállították. A n..gybani arak most a következők: kristálycukor 118. 50-120-.20 s kockacukor 124.50,zsáklisztcukor 125-124.50 pengő ijiétermázsánként.