Hetikiadás, 1928. január-július
1928-07-03 / 27 [1513]
Mi akadá l yozza a nagyobb borfogyasztást: a magas adó vagy a vendéglős? .A pénzügyminiszter a túlzott termelés ellen. A szőlősgazdák és a borkereskedők küldöttségileg keresték fel a pénzügyminisztert,hogy felhívják figyelmét a borpiac válságos helyzetére .Palugyay Ferenc rámutatott arra a nagy aránytalanságra,amely a bor ára és a fogyasztási adó között fennáll és kifej tette, hogy a magyar bor a külföldön a jelenlegi viszonyok között nem lehpt versenyképes. Bud János pénzügyminiszter válaszában ki j elen tet te, hogy a kormány részéről a borfogyasztási adó eltörlésének akadálya nincs, A községek és a városok azonban ehhez a betételi forrásukhoz ragas zkodnak, a borfogyasztási adó hozadéka ugyanis őket illeti. Azt a felfogást vallja,hogy a hazai borgazdaságnak elsősorban belföldi fogyasztásra kell épitenie. Kifogásolja,hogy vendéglősipaamnk tulmagas áraival elidegeniti a fogyasztó közönséget,pedig ha kisebb haszonnal is megelégednék, ugy a fogyasztás is emelkednék. Ezután a pénzügyminiszter arra hivta fel a bortermelőket,hogy az értékesítés kérdésében erőteljesebben szervezkedjenek,viszont annak a nézetének adott kif e jezé st,hogy a termelésnek arányban kell lennie a fogyasztás és a kivitel lehetőségeivel. Éppen ezért helyes volna,ha szőlőmivelés céljára csak olyan területeket vennének igénybe,amelyek más célra figyelembe nem jöhetnek. Hivatkozott a pénzügyminiszter tekintetben a francia rendszerre, ahol azokat a gazdálkodókat,akik más célra is alkalmas földeken szőlőt miveltek,a normális adó ötszörösével sújtották. Végül azzal nyugtatta meg a küldöttséget, hogy a földmive lésügyi miniszterrel egyetértően még a szüret előtt valamilyen módoifc fog találni a válság megoldására. Hogyan lehetne a magyar bort értékesíteni? A szőlősgazdák a bortörvény megváltoztatását kivánjak. A természetes magyar borok sokszor jóval alacsonyabb szesztartalmuak,mint ahogy ez a külföldi Ízlésnek megfelelne.Legutóbb,midőn a földmivelésügyi kormány magyar tokaji bormintákat igárt Lengyelországnak,hogy ott a magyar borok hamisitásat ellenőrizhessék,kitűnt,hogy a lengyelek olyan mintákat is kérnek,amelyek borszesszel vannak keverve,illetve feljavítva. Nálunk azonban a bortörvénybe ütközik az,hogy finomitott szesszel fokozni lehessen a természetes magyar bor szesztartalmát és igy a lengyelek kérésének nem tehettünk eleget.Mindenki belátja,hogy stagnáló borpiac fellendítésére milyen szükséges volna,hogy a külföldi Ízlésnek megfelelő borokat szállíthassunk ki az exportpiasokra. Sokan azt hiszik,hogy a szeszezés és az édesités annyira növelne a tokaji borok keresletét a külföldön,hogy az utolsó csepp tokaji bort is el lehetne adni,sőt Budapest is sziveseDben vásárolná az édes görög borok helyett a feljavított tokaji bort. Ezért a szőlősgazdók egy csoportja mozgalmat inditott az iráítit,hogy módositsák a bortörvénynek azt a rendelkezését,hogy a borjavitás csak borpárlattal engedhető meg. Es legalább a kivitelre kerülő boroknál tegyék lehetővé a finomitott szesz és édesítőszer h-sználatát. A bortörvény szigorú intézkedései a borhamisításnak akarja elejét venni,de most a borexport biztosítása mindennél előbbrevaló érdek. - - - •
