Hetikiadás, 1928. január-július

1928-01-03 / 1 [1513]

Tenniszezőink néhány szép nemzetközi sikert könyvelhetnek el, de emellett mégis meg kell állapitanunk,hogy nem latjuk a fejlődést,mert ma is ugyanaz a négy-öt versenyző szerepel,aki megalakította a magyar tenni­szezés jó nevét.A fiatalok tartózkodását a nagy költségeken kivül az is fokozza,hogy a tenniszt törölték az olimpiai szamok k>zül.A vidékre ebben a tekintetben is nagy feladat hárul.Ne tévesszen meg bennünket az a körül­mény,hogy az a tekintélyes szamu vidéki tenniszező tudás uoIgában még igen messze van a nemzetközi viszonylatban figyelembe vehető amatőröktől. Céllővőink kedvét is meglehetősen megcsappantotta a versenyaguk­nak az olimpiai versenyekből való törlése,pedig már két olimpiádon is magya­rok nyerték az első dijat.Galamblővőinknek külföldön olyan jó nevük van, nogy minden ' .jentősebb diadalra meghívják őket és igen gyakran győzelemmel háláljak meg a figyelmességet. A céllövés - különösen pedig a galamblővészet­is éopen a nagy költségek miatt nem lehet tömegsport,hanem a tennisszel együtt a tehetősebbek szórakozása marad. Evezőseink - a gazdasági, viszonyok miatt - még mindig nem ér­&ék el a nemzetközi szinvonalat.Ez a sport követeli a leghosszabb és leg­költségesebb tréninget,amallett az eredmény is nehezen köszönt be, tehát nem csoda,ha különösebbet nem tudunk elérni.A külföldiekkel szembén alig alig kecsegtet bennünket diadal,bár a vidéki városok is erősen űzik ezt az egészséges és szép sportot. Uj sportágak megerősödéséről is hegzamoIhatunk.Az'asztaltenni­szezés /ping-pong/ nálunk két-három év alatt annyira népszerű lett,hogy egy csomó külföldi országos bajnokság mellett a világbajnokságokat is magya­rok hoztak haza. Az olimpiadon ez a sport nem szerepel és igy ebben az irányban nem lehetnek reményeink.Hasonlóan uj sport halunk a lovasverseny is. Már a nevéről kiolvashatjuk,hogy nem mindenkinek felel meg ez a magyar természethez igen illő sport.Költséges ás igen bizonytalan.Olimpiai zám, melyben a mieink is résztvesznek Amsterdamban.Az autózás is szép gyökeret vert a magyar sportvilágban.Több jelentős nemzetközi győzelem serkenti ver­senyzőinket a megkezdett uton előre.A téli sportok hazánk éghajlata és_az ország megcsonkítása gúatt nem fejlődhettek annyira,amennyire az északi országokban eljutottak. Annál örvendetesebb,hogy még igy is van néhány világklasszist képviselő olyan atlétánk,aki a nagy külföldi összecsapások­ban derekasan megállja a helyét. Utoljára hagytuk a békében annyira népszerű tornát,amit a szabadtéri sportok /atlétika,labdarúgás/ nyomtak el,de amely népnevelési szempontból szinte megbecsülhetetlen érték.Az elmúlt esztendőben ezen a téren is nagy haladást tapasztaltunk és - ha nem is remélhetjük azt,hogy visszahódítja régi hatalmát - arra el lehetünk készülve,hogy rövidesen visszakerül a legnépesebb sportágak közé. Mindent összegezve meg kell állapi tanunk, hogy a magyar sport művelői közül egyetlen egy sem akadt olyan,aki miatt szégyenkeznünk kellett volna,ellenkezően a nemzetek vértelen nagy csapataiban mindig az elsők között láttuk a szineinkért küzdő atlétákat. • A Sajté. A"Sajtó " Üzévi decemberi füzete most jelent meg. A lap vezető cikkben méltatja a Hirlapirók Nyugdíjintézetének újjászervezését és légrés^*­letesebb tudósítást közöl a Nyugdíjintézet elnökválaaztó közgyűléséről és az azt követő diszebédrő1.Ugyanennek a számnak második cikke: Szálai Emil Űr. tanulmánya: "A szakírók és szaklapok szerzői joga." A füzet ára 1.-pengő és minden könyvkereskedésben beszerezhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom