Hetikiadás, 1928. január-július

1928-01-03 / 1 [1513]

Lassan járj,tovább élsz. ORSZÁGOS LEYÉLTÁR _ K szekció A sportőrületek,rekordok,az élv-és pénzhajhászat mui delelőjén egy régi közmondás bölcsességétől lesz fiatalabb ... világ: ,:

Lassan jurj, tovább éitísz. m xi rekordok területén nemhiába,hogy Amerika vezet.de egyúttal + z amerikai életforma nyitotta rá az emberiség szemét unnak megullupitá sára,hogy a modern idők gépeinek túlzott iramát uz emberi szerv követni nem birja. Hz a megállapítás kézzelfoghatóvá válik a túlórázó munkás, vagy akár a tácraisagi rekordokat felállító repülők és motorvezetők időelőtt vuló kimerd lésének példáján. Ruymond Peurl dr.a baltimorei egyetem tanára adta közre ezt az uj életmaximát: " L.ssan járj, tovább élsz" - és több előadásán bizo nyitva az életmüvészet ez ódonuj alaptételét,sikerült is neki a kérdés iránt á közérdeklődést felkelteni. Az amerikai lapok már statisztikát közölnek ilyen cimeken: "Iliért élnek a lusta emberek tovább? " "Mikép hosszabbithatjuk meg meg életünket? " V/illiam M. Evarts, az Egyesült Államok egyik tekintélyes és közismert szenátora,nemrég halt meg nyolcvannégy éves korában.Neki is egy hasonló mottóban csúcsosodott ki életfelfogása: "Kerülj minden olyan testi megerőltetést,amelyet elkerülhetsz." Egyik ujsagnyilatkozatában ki iő fejtette "bölcseletét" a következőkben: - Jó egészségemet annak a ténynek tulajdonitom,hogy mindég későn kelek fel és semmiféle testgyakorlatot nem végzek.Egyetlen felesleges lépéssel sem fárasztom magamat, s ha módom van rá,még az utca másik felére sem megyek át. Az élet ugyanis nagymértékben függ attól,hogy vér mikép kering a testben,az életerőnek és táplálkozásnak ezt xz apályat-dagályát pedig egy szivattyú szabályozza,melynek neve sziv. A sziv olyan izom,mely éjjel nappal szakadatlanul dolgozik.Mennél erősebben és töhoet mozgunk,annál fokozottabb a munkaja.Mar pedig minden ember szivének csak meghatározott szamu dobbanásra • telik. Ha ezt a mennyiséget valaki sportra,szüksugfelőtti testgyakorlatra pazarolja,maga sietteti szivének megállását,tehát a halalt.Hires atléták közül egy sem ér el magas kort,uk:.r professzionista,akár amatőr lett légyen. Ugyancsak i fenti megállapításból következik - amit u statisztika is bizonyit hogy u nók.akik kevesebb izommunkat /hozzátehetjük még,hogy szellemi munkát/ végeznek,.kik élethivatásuk,életberendezettségük következtében kevesebb moz gasra vannak utalva, átlag tovább élnek, mint a férfiak. De hosszabb életűek a hindu fakirok is, akik eges., életüket szemlélődő mozdulatlanságban töltik,s akik néha évek hosszú során nem mozognak annyit,mint mas emberfia egyetlen nap -1 - tt. A baltimorei Pearl tanár élettani kísérletekkel is alátá masztotta' theoriujat. Egy mikro s zkóp ikusan kicsiny légy-faj tavai, és kantalup dinnyemagvakkal végzett kísérleteket.melyek bebizonyították mindenekelőtt.hogy. a legyek között is a nőneműek a hosszabb életűek,másrészt,hogy ezek közül is az aktivabb életűek pusztulnak el hamarább. A dinnyemagvakkal'végzett kísérletek szintén azt igazoltak,hogy a gyorsabban növekvő mag pusztul el hamarább. Mindezek a példák,mint a fenteailitett életelv is önmagukban véve szélsőségek,ami azonban csak annyit jelent,hogy minden frissiben kipattant eszme túlzó. De tul az amerikai szélsőségességü axiómán, van ezeknek a gondo latoknak egy nagyon is európai tanulságuk: a gépek túlnőtték az embert,a gépek tel j eaSitőkápessége meghaladta az emberi szervezet telj esi tőképess égett, a gép, amely bizonyos határig a kultúrának csupán eszköze volt,most már a kultúra ellen 'szegődött: az emberi szervezet,emberi idegzet,emberi lélektan nem birja vítr a tempót,melyet a gép diktál - vissza a természethez, vissza az egyszerűbb, kezdetlegesebb állapotokhoz,ha meg akarjuk a magunk szamára menteni az egyetlen célt, magát az -életet. -