Hetikiadás, 1928. január-július

1928-01-17 / 3 [1513]

Kötelező testnevelés a "budapesti tudomanyegyetemeii. A Pázmány Péter Tudományegyetem rektora ez év január 10-en hirdetményt tett közzé,melyben elrendeli,hogy a tudományegyetem minden férfihullgaíója huszonkétéves koráig köteles résztvenni az egyetem által szervezett testnevelési gyakorlatokban. Minden első éves egyetemi férfiiiull-­gató *• a hittudományi kar hallgatóit kivéve - köteles leckekönyvével együtt a Testnevelési Ellenőrző Lapot is kitölteni és jelentkezni a később megjelö­lendő helyen.és időben. Sportkörökben általános örömet és megnyugvást kel­tett a rektornak $z a rendelete,melyet mar hetedik esztendeje várnak. Az 1921 évi LIII t.c. kötelezővé teszi Csonkamagyaror­szagban a testedzést,azonban a törvény tiszteletben tartotta az egyetemek önkormányzatát és a rektorokra bizta uz intézkedést.Mar évek óta folytak az egyetemek és főiskolák tanári karaiban a tanaeskozasok,meljéccsak azért nem vezettek eddig eredményre,mert igen sok téves előítéletet kellett kikü­szöbölni. A kor sürgető szava áttörte a merev elzárkózottság kinai falát és első fecskeként a Pázmány Péter Tudományegyetem rektorának rendelete jelent meg,mely uj utakat nyit a magyar sport történetében. A XX.-ik szazadban az ameri. ai Egyesült Államok vezet a sportnak csalónem minden ágában olyan hallatlan fölénnyel,hogy a többiek alig érnek a nyomukba.Es ha alaposan meghézzük a etatisztikát, arra a tapasz­talatra jutunk,hogy a világbajnokok és rekorderek nyolcvan szazalék- felsőbb iskolák tanulói közül kerülnek ki.Ugyanez a helyzet nálunk isu Nevesebb versenyzőink a főiskolások nagyszerű gárdájából valók. A főiskolai egyesüle­tek kebelében működő ifjak minden sportágban az élén haladnak,ami azt bizo­nyitáa ? hogy rendszeres sportolás és versenyzés bizonyos fokú szellemi művelt­séget is megkivan. Az őserő csak ugy lesz engedelmes szolga,csak ugy csiszo­lódik, ha az értelem és tudás vezeti.' Igen sok olyan ifjú iratkozik be az egyetemre,aki testi ereje és ügyessége révén nagy diad.lok elérésére hiva­tott, de a varos idegen környezete,gyakran anyagi erejének fogyatékossága, vagy vele született szerénység meggátolta abban,hogy egyetlen egyszer is ki­menjen a sporttelepre. Az ország első és legnagyobb főiskoláján ezentúl kötelező tantárgy /s/ lesz a sport,mert a dékánok addig nem zárhatják le a féléveket a leckekönyvekben,umig a hallgató nem igazolta rendszeres sportolá­sát. Aki pedig felhúzta a szogescipőt,belerúgótt a kőkeményre felfújt bőrlaü­daba, győztesen hagyta el az uszoda, medence j ét, vagy magabizóan megszorította a vivókard markolatát,az mar szerelmese lett a sportnak,hasztalan akar szakí­tani vele, csak visszatér hozzá és rabja marad élete végéig. Sok világhírű versenyzőnk mondta mar,hogy véletlenül fedezte fel Sportratermettségét és ha az a kiszámíthatatlan körülmény akkor nem siet a segítségére,somasem jut eszébe,hogy valaha is atlétává váljék. Ma mar nem kell azt megdiagyaraznunk,hogy milyen hatásául van a sport az ember jellemére,lelkére és testére, A vesztett haboru megta­nított bennünket a sportok megbecsülésére. Mivel pedag - vezetés önkéntelenül sjaindig a szellemi erőkkel rendelkezők birtokába kerül, csak örvendetes a főiskolásoknak ez a rendelettel való bekapcsolása abba a nemzetfentartó munkába ,amely egyenes uton és feltartózmutatlanul halad a célja felé. A ma­gyar sport évenként legalább ezer uj katonát nyer a budapesti rektor rende­letével, ami mar magába £vé ve is a legszebb reményekre jogosit fel bennünket, e mellett pedig még azt sem szibad figyelmen kivül hagynunk,hogy ezek a főisko­lások majdan kikerülve az életbe, elviszik magukkal a magyar falvakba is a sport nemes és önzetlen szeretetét, - az uj honfoglalás békés eszközét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom