Hetikiadás, 1928. január-július
1928-02-07 / 6 [1513]
A legtöbb ember szemében a.filmkészítés éppnn olyan titkokzatos valami,mint mondjuk a hajóépités.Tény az,hogy a hajóépítés és a filmkészítés között meglehetős rokonságot lehet felfedezni. ,Ha valaki.hajóépítésre gondol, legtöbbször az a meggyőződés támad benne,természetszerűleg,hogy a hajót oly-n emberek készítik,akik a tengerrel,vagy a vízzel általában tökéletesen tisztában vannak,aki ismerik a szélességek és nosszusugok fokainak minden osinje.t-binj.-t, teljesen tisztában vannak a hullámok és szelek természetével.3 legfeljebb hozza-számítják még ,hogy kellenek hozzá olyan' emberek is,akik valamiennyire tisztában vannak azzal,hogy egy .acélszerkezetet hogyan ke 11 megkonstruálni. A tény azonban az.hogy a hajókat olyan embereknek a munkaiból aliitjak össze,akiknek a legtöbb esetben halvány fogalmuk sincsen a tengerészmestersógről,- asztalosok,acélmunkások, vasmunkások, bádogosok, * kárpitosok,gépészek és egyebek dolgoznak a hajókon s viszont az ő munkájukról meg 'i tengerésznek nincsen halvány fogalma sem. Ugyanígy all a dolog a .C'ilmkészitéssel is. Az emberek meg vannak róla győződve,hogy valaki valahol megír egy filmdarabot,qzt egy rendező elrendezi,a színészek eljátszák, mialatt berreg-a fotografúló gép,a filmet előhívjuk a sötét kamrában és kész r mehet a moziba,fel lehet vetíteni a vászonra. Sz a megállapítás megállta volna helyét a régi világban, amikor csak -írről volt sző,hogy egy kiöregedett sx-inházi rendező,aki máskép mér nem tudott érvényesülni jleszerződtetett egy csomó fiatal színészt, aki még nem tudott érvényesülni, összetákoltak magukn-ük valahogyan egy darabot s azt jól-rosszul eljátszottak,jól-rosszul fotografalták olyan iiszletek előtt, amelyekről csak borzalommal.lehet megemlékezni ma. ' : Azóta azonban óriásit változott a világ,-óriásit fejlődött a filmkészítés technikája.ááklőszőr is maguk a -darabok sokkal : komplikáltabbak,mint a régi világban voltak.Ez maga elég ahhoz,hogy az egész indusztriat olyan bonyolódott;., tegye - mint mag. a világegyetem.Ahhoz, hogy ma egy filmet kiállítsanak.művészek és mesteremberek olyan együttműködése szüksége s , amelyről halvány sejtese se: lehet, •annak. aki valaha nem látta. Mi h.zakat,egész utcákat . egész varosokat .építenek fel,egyetlen egy jelenet kedvéért,pusztaságokat,viharokat varázsolnak elő,tengereket támasztmak.a kősziklából egy vesszővel vizet varázsolnak elő,mint ile'zes,egész nadseregeket vonultatnak fel - nem tud az olvasó olyan helyzeteket elképzelni, és mi több: nem tud „z iró olyan helyzetet elképzelni,amit ma a moziban meg ne tudnának csinálni. EBből természetesen az köve tke zik, hogy rengeteg embernek a tudását és a munkáját kell igénybe- venni.Olyan embereknek a tudását és a munkaját,akik különben egyáltalán nem értenek a filmkészítéshez. aire a fii?.-.oda kerül,hogy előhívják a sötét kamrában és újra a rendező kezébe kerül,aki elkezdi rajta a legnehezebb munkák egyikét, annak a megállapítását ,hogy a felvett jelenetekből mit hagyjanak meg és mit dobjanak el,hogy a ké a szokott hosszúságú legyen: akkor már rendben van minden. Milliókat költenek el ma filmekre - ezeknek a millióknak valamire menni kell,valakiknek a- zsebébe kell vándorolniuk.Azok keresik meg ezeket a milliókat,akik.a tudásukkal és munkájukkal járulnak hozzá,hogy a filmet el lehessen készíteni. Tekintettel pedig arra,hogy milliókat költenek el,..:örnyű olké r >zeIni ,hogy milyen óriási személyzettel dolgoznak egyes • gyárak. ;:á áfj : A mozinak három korszaka volt eddig.Az első,amelyet fenteob emlitettünk.A második.mikor i színészek akkor ereszkedtek le a mozihoz, ha nem tudtak maguknak rendes szerződést kapni, a színpadon. A harmadik- korszakot most éljükmikor a mozi egyre-másra hóaitja el a legjobb színészeket a színpadtól,mert olyan horribilis összeget hajlandó és tud nekik fizetni..' Tizenöt eV vei ezelőtt senki se akart hallani a filmipar* ról.Maminőenki részese akar lenni a filmiparnak. 1 •"•
