Hetikiadás, 1928. január-július

1928-02-14 / 7 [1513]

Gyanús előjelek. A genfi jáitáxx népszövetség tavasz:, ülésszakának tárgysorozatán két kávaié fontosságú magyar vonatkozása, ügy szerepelr.Az egyik már évek őta huzödík: az erdélyi magyar optánsokt^ól földreform óimén elkobzott földbirtokok ügye;a másik pedig a szentgo ttMrdi vámincidens « Mindkét ügyben sMagyarország a kisantant államokkal x-xpyxeti'x ke. rült ismét szembe és mindkét esetben a kisantant állqmok garázdálkodásáról van szó.A szentgotthárdi vámincidens annyira nyilvánvalóan magán viseli az erőszakoltság jelét,hogy rendes viszonyok között szót sem volna érdemes rá vesztegetni» A körülöttünk elhelyezkedett és állig fegyverben álló kisantant államok panaszt emeltek Genfben Magyarország ellen és fegyverkezést kutató katonai bizottság kiküldését kérik azzal az ürüggyel,hogy Olaszországból az egyik milanói magáncég magyar területen keresztül, hamis bevallással 'arsóba néhány vaggon gépfegyveralkatrészt szállitott. A "magyar közvélemény méltán csodálkozhat azon,hogy Magyarországot felelősségre lehet vonni olyan magánszállitás ügyében,melyhez bebizonyíthatólag semmi köze sincsen* Hogy milyen lelkiismeretlen gondatlansággal játszanak a tüzcsóvával ellenségeink,azt semmi sem bizonyltja jobban,mint a Népszövetség elé most mar ötödször kerülő erdélyi magyar optánsper.Tulajdonképen ennek a pernek botrányos vezetése felmenthetné a magyar közvéleményt az alól,hogy valaha is bármilyen kisantant vádaskodás ellen védekezzék,A né.szővetségi államok mindegyike már régesrégen belátta és elismerte,hogy az erdélyi magyar optansok perében a trianoni békeszerződésnek és a népszövetségi egyezségokmánynak idevonatkozó pontjait súlyosan megsértették,a magyar birtokosok jogait balkáni módon lábban taposták,hogy a döntőbírósági szabályokat nem alkalmazták,hanem ehelyett gyalázatos formulák segítségével a magyarokat világos és félre/i nem érthető x&á&x jogaikról való szégyenletes lemondásba szerették volna beugratni? Mikor pedig Apponyi Albert gr^óf, magyar fődelegátus, a magyar álláspont igazáágát félelmetes szónoklatának és megdönthetetlen okfejtésének erejével sikerre vezette, - mikor a velünk ellenséges érzületű Franciaország legkiválóbb jogászai is elismerték a magyar álláspont igazát, - akkor a népszövetségi tanácsnak minderre nem volt más válasza,minthogy felszólította Magyarországot: engedjen álláspontjából,ejtse el kétségtelen igazságát és vesse alá magát a népszövetségi támogatást élvező románok akaratának;Izt pedig ugy magyarázta a népszövetségi tanács,hogy ebben az esetben az igazság nem érvényesülhet, hanem a politikai szempontok az irányad^ók, Ilyen körülmények között teljesen feleslegesivolna a szentgotthár di üggyel kapcsolatosan különb fogalmat alkotni a népszövetségi eljárásról, mikor már az optánsperben tanusitott értelmetlen huzavona is bebizonyította, hogy a népszövetségi tanács előtt nem is akarnak igazságot szolgáltatni nekünk, hanem itt minden téren politikai tekinteteké döntenek. A népszövetségg egyébként egyáltalán nem is rejti véka alá rzt a felfogását.Legutóbb olyan javaslatot dolgoztatott ki,mely szerint ha a népek között háborúra kerül a sor,akkor, ha az ügyben a népszövetség tanácsa nem tudna.egyhangúlag dönteni abban a tekintetben,hogy melyik fél a támadó,ugy kétharmad szótöbbséggel fegyverszünetet rendel el és ha valamelyik fél nem vetné magát alá ennek a rendelkezésnek,akkor azt támadónak tekintenék. Az angol sajtó maris élesen nyilatkozik a javaslat ellen,mert hiszen az annyit jelentene,hogy Franciaország vazallusaival,a kisantant államokkal és mas ba* rátáival együtt tetszése szerint döntené el,melyik országot akarják támadónak tekinteni és bar-melyik érdekcsoport összehozhatna kétharmad többséget és ezzel a népszövetségi tanácsban e legnagyobb fontosságú döntést a legnagyobb könnyűséggel magához ragadhatná Ezt a javaslatot,mely a népek nyakára már nem is burkolt formában,hanem már egészen nyiltan ültetné egy európai érdekszövetség zsarnokoskodását : Politisz,görög származású francia nemzetközi jogász gondolta ki és terjesztette elő a Népszövetségnek,akol a zsarnokcágra törekvő érdekkörök, kivül álló államok sorában nagy megrökönyödést keltett.