Hetikiadás, 1928. január-július

1928-02-21 / 8 [1513]

ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció Az ókori görögök a "kalokagathia" szóval fejezték ki az eszményi férfi jellemvonásait,amely forgalomban a lelki és testi tökéletesség minden követelménye bentfoglaltatik.Az ő fogalmaik szerint csak az a férfi számithatott vezető szerepre,akire a nép rámondhatta azt a megtisztelő jelzőt: kalokagathos.És ha sorra vesszük az akkori kimagasló egyéniségeket, valóban valamennyire ráillik ez a meghatározás.Solon,Lykourgos.Lennidas,Miltiades,éhemistokles és Perikies nemcsak testi erejük,hanem lelkük fedhetetlen tisztaságával is világitó fáklyaként mutatták honfitársaiknak a helyes utat. A kalokagathia tette naggyá és hatalmassá a maroknyi görög népet,ez sarkalta az ifjakat,ez volt az alapja családi,társadalmi és állami berendezkedésüknek. Csak "ép testben van ép lélek" elv magyarázza meg azt a kegyetlen törvényt is,amely elrendelte,hpgy a nem teljesen egészséges újszülöttet ki kell tenni'a Thaigethos hegy párkányára,ahol a ragadozó vadállatok zsákmánya lett. A mai kor fia borzadva gondol erre a szivtelenségre, de a görögök természetesnek tartották,hogy a csenevész ember ne forgassa fel életüket. Már az apré gyermeket testedzésre fogtak.Usz^kií, futni,gerelyt is diszkoszt hajitani mindenki megtanult.A Dirkózás és ökölvívás napi szórakozásuk közé tartozott. Iskoláik nem négy fal közé zárva,hanem szellős ligetben voltak.A mesterek sétálgatva ^s beszélgetve oktatták tanítványaikat a szónoklat, történelem,költészet és bölcsészet tudományára.Játék közben szinte észrevétlenül tanultak. Az akkori fiatalságnak nem volt nyűg,börtön az iskola. Testileg megerősödve,lelkileg ismeretekkel meggazdagodva léptek ki az életbe és kezdték meg a kenyérkereső munkát,mely a zsenge korukban megkezdett állandó testgyakorlás után nem esett nehezükre. Rendes napi foglalkozásuk befejezése után nem a csapszékbe és dorbézolóhelyekre mentek,hanem a város piacára az "agorá-"ra,ahol az öregebbek bölcs tanácsait hallgatva beszélték meg a közügyeket,közben pedig nemes vetélkedésben mérték össze szellemi és testi erejüket. Ez az örökös versenygés fejlesztette tehetségüket,keltette fel önbizalmukat,táplálta és bővítette látáskörüket.A nyilvános szereplés és az esetleges legyeztetés részint biztosságot,részint pedig önmagának és embertársainak megismerését eredményezte,aminek az volt a gyakorlati haszna,hogy minden vállalkozásuk előtt tudták,meddig birják erővel és a látszólagos akadályok elől nem hátráltak meg.Hogy mit jelent az erejét ismerő és magában bizó férfi,felesleges bővebben magyarázni.Elég Leenidas esetére hivatkozni,aki néhányadmagával meg merte és tudta állítani a világhódító perzsák tengernyi hadseregét. Ez a leonidasi szellem ott sarjadzott ki a játszótereken és az olimpiai játékokban megizmosodva a thermopylei-szorosban a család,a társadalom,a faj,a haza vértanuja és megmentője lett. Igy alakított magának szellemet a test és viszont. A serdülő ifjú ugyanis egyéni becsvágyból,mondhatnánk hiúságból kezd versenye zni,Az első kudarc gondolkodóba ej ti,az első siker további kitartásra ösztönzi,hogy ellesse a győzelemhez való jutás titkát és biztositsa elsőségét. Ekkor kapcsoló tik össze a lest a lélekkel,mert a testi erő alkalmazása közben a lélek az irányadó. A lankadót egyre serkenti és a diadal érdekében lassanként lemondatja mindarról,ami gátolja célja elérésében. A gyakorlat megsokszorozz* a test munkabírásat,de ezalatt megacélosodik a lélek is,megtanul parancsolni önmagának,fegyelmezi szélsőséges hajlamait és egyéniségének urává válik.A lépésről lépésre való haladás és kitartás a megelégedettség tudatát váltja ki,féltékenyen őrzi képességeit,mert nagy fáradsággal szerezte és éppen ezért meg is becsüli. De ugyanilyen elismerésben részesiti vetélytársát is,aki szintén hasonló körülmények között jutott javai birtokába- . Az egyenlő gondolko iáéból kialakult szellem észrevétlenül összefűzi őket. A közös munka alatt Kialakul a barátság,mely kölcsönös tiszteleten alapszik. Óriás családnak érzik magukat,melynek minden tagját ugyanaz a szellenvhatja át.