Hetikiadás, 1928. január-július
1928-07-17 / 29 [1513]
Ocskaruhák királya. Amerikában mindennek van királya - vasútnak,autónak, acélnak,húsnak és a legkülönbözőbb használati tárgyaknak. Sőt a régi ruháknak is van királya.A neve Max Deitchmann, s négy évvel ezelőtt,mint handlé kezdte. Ma három palotája van, s bár még most is ócskaruhával kereskedik,de ő maga 150 dolláros uj ruhát visel. Hogy mikép vitte fel az Isten a dolgát? Rájött azon egyszerű igazságra,hogy a halott ember nadrágot nem visel. Naponta végigböngészte az újságok halálozási rovatát, s ügynökét küldte a szomorú özvegyhez.Az eljárás mindig ugyanaz volt. Az ügynök megmagyarázza neki, hogy nem a ruha teszi az embert,pláne a halott embert. Erre alkudozni kezdenek, s az ügynök potom áron megvásárolja a boldogult garderobjának egy részét. Deitchmann ur nem kereskedésben,hanem tőzsdén adja tovább a régi ruhát.A raha tőzsde-teremben az ülések S-25 dollárba kerülnek. A 25 dolláros ülések az ablak mellett vannak,ahonnét a vevő tisztán látja,hogy a kérdéses ruhadarab hol lyukas. Eleinte rettentő verekedések folytak a tőzsdén f a tőzsdetagok csak ugy tépték egymás kezéből az érték-nadrágokat,mignem Deitchmann ur rendet teremtett,hogy akármelyik tőzsdének becsületére válnék. Hogy mi történik a régi ruhával? Hajórakományokba szállitják a világ legegzotikusabl részére. A Deitchmann cég ma már mindennemű ócskaruhával kereskedik,s mindenkit ellát igénye szerint. A nadrágokat Törökországba küldi. A mellények Indiába vándorolnak,ahol hideg eső esetén 3-4 mellényt viselnek a benszülőttek. A kabátok Afrikába utaznak, minthogy az ottani szemérmetlen divat legfeljebb a felsőtestet takarja. A frakkot és a cilindert a kanmibál törzsfőnökök részesitik előnyben,mig a cipő a délafrikai feketék között örvend kelendőségnek. -Nincs oly-n rongy a világon,amit valaki használni ne tudna - adja közre Deitchmann ur üzleti mottóját. - Csak i halott az, akinek már nadrág se kell.• --t OiAz iparostarsadalom helyzete. Az iparostestületek kecskeméti körzete népes gyűlést tartott legutóbb 'jkócskén. A gyűlésen Frühwirth Mátyás országgy. képviselő ismertette az iparosok helyzetét és megállapítótta,hogy a viszonyok annyira rosszabbodtak,hogy 100 iparos közül 67-nek már nincsen segédje. Kifogásolta továbbá, hogy mig a gyáriparban egy-egy alkalmazott után átlag 670 pengő az állami'hitel,addig a kisiparban fejenként mr.ndössze 16 pengő jut.A tööbi felszólalók az iparosok egyéb sérelmeit ismertették. A tejterme lés ország szerte emelkedik. A tejtermelés mennyiségileg átlagban meghaladja a tavalyi nivót. Változás tavalyhoz képest annyiban van,hogy a fogyasztás wrősebb ,viszont az áralakulás is kedvezőbb. A fővárosba édes állapotban beérkező tejmennyiség egészen elhelyezhető,feleslegként csak a savanyu tejtételek maradnak meg.napontu mintegy 30-40 =zer liter mennyiségben.Vaj bőségesen érkezik,a vajárak az utóbbi időben mintegy 30-40 fillérrel emelkedtek kg,-ként.A sajtpiacon a forgalom csendes.A tehéntúró változatlanul lanyha,mig a juhturó továbbra is keresett. - - - A r
