Hetikiadás, 1928. január-július
1928-02-28 / 9 [1513]
8. az. 1928.február 28. {£} > oldal. A te rm élés és értékesítés. A magyar mezőgazdaság tisztán látja,hogy fellendülést csak a termelésnek növelése és egységesítés által érhet el.Ugy a gyakorlati gazdák,mint a gazda ságtudó sok és az illetékes körök,egyaránt azt a véleményt vallják,hogy csak a többtermelés teheti olcsóbbá a produk.ciót és csak az egységes árutipusok létrehozása teheti kedvelté az árut a felvevő piacokon. Ha példának a búzát vesszük,ugy a többtermelés megoldása azt fogja jelenteni,hogy az egész országban ugy a. jobb.mehát nemesitett vetőmag^révén.mint pedig a termelési körülmények /:igy elsősorban a mütragyahasználat// révén egy bizonyos pluszra kell törekednünk a termelésben.Ha több a hozadék,ugy a költségek megoszlanak,az áru olcsóbb,tehát versenyképesebb lesz.A tipizálás kérdése a búzára vonatkoztatva a következőket jelenti: az ország egyes területein meg kell állapitani,hogy melyik buzafajta felel meg a legjobban az éghajlati viszonyoknak és a föld termelőképességének. Minden vidéken,a helyi körülményekhez képest legmegfelelőbb fajtát kell termeszteni.Ezáltal az országban néhány buzatipus fog előállni,amelyeknek a minőságét ugy a belföldi,mint a külföldi kereskedelem,továbbá a malmok ; a pékek és a fogyasztók megismerikiMindegyik tehát a neki legmegfelelőbb :• u_*u.-t. tipust fogja kiválasztani és ha biztos benne,hogy ugyanebből a tipusból mindig vásárolhat, ha .szüksége van árura,ugy szivesen fog vásárolni.Állandó jellegű aru, aiianao piacokat jelent. A fent vázolt helyzet alakitctta ki nálunk az utóbbi időben a versenytermelés fogalmátiA versenytermelés nemcsak azt jelenti, hogy többet termeljünk,hanem azt is,hogy a mai rossz gazdasági viszonyok között hozzájuttassuk a termelőt ahhoz,hogy az áruját tényleg el tudja helyezni.Ehhez a legelső lépés az,hogy állandóan tisztában kell lenni a piacok szükségletével. Ezért az illetékes tényezők figyelemmel kisérik,hogy milyen áru iránt mutatkozik kereslet és szezonról szezonra közlik a gazdákkal,hogy mit érdemes termelni,hogy mi iránt érdeklődik a külföldi piac.Ha a gazda nem termel vaktában,akkor nem marad olyan könnyen a nyakán az áru. Hagy vonásokban a földmivelésügyi minisztérium tájékoztatásából,részletesebben pedig a mezőgazdasági kamaráknál mindig megtudhatja a terme lő,a kezdődő szezonban,hogy melyik cikkben van konjunktúrára kilátás. A földmivelésagyi minisztérium által kidolgozott versenytermelési pro gramm ennél még tovább megy. Tudva ...zt,hogy a többtermelés fflvginditása által nagyobb tömeg áru kerül a páacra,amelynek elhelyezése nagyobb gondot ad,mint az eddig termelt kisebb mennyis égé,igyekszik a termelőket a vásárlókkal közvetlen érintkezésbe hozni.Igy például fölhivja a gyárak figyelmét arra,hogy a termeléshez szükséges nyersanyagot ne a külföldön szerezzék be,hanem a magyar gazdáktó 1.Különösen nagy hatása lesz ennek az irányitusnak a termelés fellendítésére olyan esetekben,amikor bizonyos cikkből,például a lenből kevesebbet termesztünk,mint amennyi a belföldi • szükséglet.Itt tehát egy elhanyagolt termelési ágat növel nagyobbra a földmi veié.ügyi minisztérium akciója és mindjárt gondoskodik arról is,hogy a megnövekedett termelés vevőre találjon.A minisztérium kidolgozta azoknak a szerződéseknek a mintaját,amelyeket a gazdák a lentermelés iránt érdeklődő textilgyárakkal köthetnek.A vetéshez szükséges magot a gyár bocsájtja a gazda rendelkezésére,még pedig 90 százalékos magtisztaság, és tíO szazaiékos csiraképesség mellett. A lenvetőmag ára kg.-ként 50. fillér. Ezt az összeget a végelszámolás alkalmával előlegként vonják le a gyárak a termelők járandóságából. A szerződés—tervezet megállapítja a minimális beváltáéi-, arakat is,ugy az első,mint második,mint a harmadik osztályú lenre.A fcllö-lt len későbbi áremelkedése esetén bizonyos többletet fizet a gyár a termaIvknek. Eontos pontja a végén még a szerződéstervezetnek,hogy a gyárak *:&tasztralis holdanként 70 pengőig terjedő pénzbeli előleget is nyuj thatn'k ' a gazdáknak , hogy azok a termelési költségeket fedezni tudják. /Folyt.köv./
