Hetikiadás, 1928. január-július

1928-03-20 / 12 [1513]

Az ipari záloglevelekIrta: B

eck La.1 os ny. áll süt itkdr, országgyűlési képviselő Amikor gazdasági életünk rekonstrukciójának alapje.it leraktuk, tisztában voltunk azzal, hogy a középipar támogatásának is sorát kell ejtenünk. Azonban helyzetünk az első iciőb en olyan bizonytalan volt uég a külföldi piacokon és különben is olyan óriási követelményeket támasztott a.kor a gazdásági élet,hogy az ipari hitel kérdését háttérbe kellett szoritanunk. Amikor ezután az államháztartás egyensúlyát helyreállítottuk és pénzünk értékét stabilizáltuk,elsősorban a föluhitel kéréséét kellett rendezni.És itt is mily óriási nehézségekbe ütköztünk. A záloglevél intézményt ugyanis Angliában és Amerikában alig ismerik. ís amikor a háború után a német piac az angolszász nemzeteknél akarta elhelyezni zálogleveleit,hónapokig tanulmányozták Amerika jogászai,hogy miképen lenetne összeegyeztetni a mi zálogleveleinket az ő megszokott hitelformáikkal. A záloglevél bevezetése,sőt elnép^zerüsitese is sikerült Angliában ép agy,mint Amerikában. Ma mar mindkét nemzet szivesen fogaaja a magyar föld alapján kibocsátott eme kötvényeset és azokat min en más záloglevéltől való" megkülönböztetés. 1 " land mortgage bond"-nak / földhitel-záloglevélnek/ nevezi. Éppen ezért nem. áll meg az a kifoyás a nem rég a parlamentben tárgyalt " ipari záloglorolek '» ellen,hogy ezeknek " záloglevél " elnevezése ártana a föld és házbirtoara Kibocsátandó záloglevelek hitelének .Mert ahogy az angol és amerikai gazaasagi élet a föld és házbirtok alapján kiboosútott záloglevelet világosan l

and mortgage bond-nak nevezi, akkép az ipari üzemekre kibocsátandó záloglevelét " Induutria mortgage bond-ra kereszteli el. Hogy mennyire..mél„ on gyökeredzik ez a felfogás,mutatja annak az angol és amerikai tőkének az állásfoglalása,amely kész e zálogleveleinket az angolszász népeknél piacra hozni és ennek a Készségüknek legfőbb föltételéül éppen azt kötik ki , hog„ ezeket a kötvényeket " ipari záloglevél néven j clöl.jék meg

. Sz az uj hítelfori á egyelőre szűzkörüli fővá rosi es vidéki középipari vállalatot hoz abba a helyzetée,hogy hosszúlejáratú kölcsönhöz jusson.^ E kölcsön utján szabadulnak ezek az intéz, ények a bizonytalanság súlyos terhétől, amely eaaig a bármikor f elmondható rövidlejáratú hitel utján rguk nehezedett. Ezentúl értékük egyharmaaáig a mai kamatviszonyoknak megfelelő ol,y an kölcsönhöz jutnak, amely meg fogj a "könny iteni szamuara a vevőiknek nyújtandó kihitelezést,a szükséges javitu... ok és beruházások eszközlését és a kivitel megszervezését.B hitel ezenfelül nem fogja megnehezíteni az egyharmados megterhelésen fe-üli hitel igénybevételét,mert hiszen mindenki szivesebben hitelez majd a jövőben másoahelyre és az olyan vállalatoknak,

amely állanaö meg.iizhatc ellenérzés alatt ál

l s ennélfogva üzletmenetében hitelezőinek s emmiféle meglepetést nem okozhat. A közeljövő íeláuata lesz a törvénynek olyan irányi kiegészítése, amely a iaagáncégekn. k a közkereseti és botéti társasagoknak is lehetővé tegye e hitel igér^Devételét. ORSZAGO

SLEVÉLTÜK P _ _ Ktaekctó Olcsó és eredményes letakar;, ányozás . A takarmányozási kísérletek azt mutatják,hogy a cűakordus takarmány répa, a cukorrépa-faj , a friss és megszárított répalevél kivalóan\alkc*lt.:as a nehéz igáslovak zab adagjának helyettesit- sért;, .anélkül, hogy ez\gk munkateljesítménye csök .enne.int a Budapesti Újság kifej ti, ezeknek a terményeknek olcsóbb ára, kiváltképpen a cukorrépa hulladeka,szembe állitva a szükséges zabmennyiség^el,lehetővé teszi a lótakarmányozás költségeinek j elen tékenyeb> mérvű apasztását. A cukortartalmú mennyiségekből naponkent és állatonként 20 kg.-ot 'használtak fel kiséri eteknél,amikor is 5 kg.friss vagy 1 kg.szaritott termék a keményitőérték szempontjából l kg.zabot helyettesitett.Kitűnt, hogy az egészséges rozs is minden hátrány nélkül alkalmas a zab pótláséra.Még pedig 1 kg.rozzsal l és negyed kg.zabot pótolhatunk.